Rájöttek, hogyan védekezik a szervezetünk a szalmonella fertőzés ellen
A szalmonella baktérium a nevét Daniel Elmer Salmon amerikai állatorvosról kapta. A baktériumok egysejtű, pár mikrométeres mikroorganizmusok. Szerencsétlenségünkre, a szalmonella baktérium is ugyanazokat az ételeket kedveli, amiket mi: a spenótot, a mogyorót, a pisztáciát és a mogyoróvajat.
Elsődleges tünete a hasmenés, a láz és gyomortáji görcsök, amelyek a fertőzést követő 12-72 órában alakulnak ki. Egyes szalmonellás betegeknél ízületi fájdalmak, szemirritáció és fájdalmas vizelés is kialakulhat. Ez a Reiter-szindróma, aminek lefolyása hónapokig, sőt évekig is tarthat.
A Harvardi Orvostudományi Iskola tudósai által végzett új kutatások azt igazolták, hogy az egerek belső idegrendszere nem csupán a szalmonella jelenlétét érzékeli, hanem két védekező vonal kiépítésével aktívan védi a szervezetet a veszélyes baktériumfertőzés ellen. “Eredményeink azt mutatják, hogy az idegrendszer nem csupán egy egyszerű érzékelő-riasztó rendszer" - mondta Isaac Chiu neuroimmunológus, a vizsgálat vezető kutatója. Megállapítottuk, hogy a bél idegsejtjei ezen túl mennek. Szabályozzák a bél immunitását, fenntartják a bél homeosztázisát és aktív védelmet nyújtanak a fertőzés ellen.
A kísérletek azt mutatták, hogy a vékonybélben és a Peyer tapasznak nevezett sejtekbe ágyazott fájdalomérzékeny idegsejteket a Salmonella jelenléte aktiválja. Az aktiválás után az idegek két védekező taktikát használnak annak megakadályozására, hogy a baktérium megfertőzze a belet és elterjedjen a test többi részében. Először sejtkapuk állják útját, amelyek lehetővé teszik a mikroorganizmusok és különféle anyagok bejutását a vékonybélből. Másodszor, növelik az SFB-nek nevezett védőbél-mikrobák számát (szegmentált rostos baktériumok).
A fájdalomérzékeny bél idegsejteknek a fertőzésvédelemben játszott szerepének megértése érdekében a kutatók összehasonlították, hogy az egerek hogyan reagáltak a szalmonellára. Az egerek egyik csoportjában ép bél neuronok voltak, egy másik csoportban ezeket az idegsejteket genetikailag letiltották vagy törölték, míg egy harmadik csoportban kémiailag letiltották őket. Hogy az SFB mikróbák hogyan cselekednek, még nem sikerült tisztázni, de Chiu és munkatársai szerint az egyik valószínű mechanizmus az lehet, hogy az SFB apró kis kampóival rögzíti magát a bél falán, és olyan bevonatot képez, amely védi a szervezetet a betegséget okozó baktériumoktól..
Az ép bél idegsejtekkel.rendelkező kísérleti egerek esetében ez a mechanizmus jól működött., míg a neuronhiányos állatok kevesebb védő SFB-mikrobát tartalmaztak a belekben. Nem meglepő, hogy ezek az egerek nagyobb mértékben megbetegedtek a szalmonellától, és elterjedtebb betegségekben is szenvedtek, mint az ép idegsejtekkel rendelkező egerek. A kutatás alátámasztja azt a megállapítást is amely szerint a belet sokszor “második agynak” nevezik, mert sok ideget tartalmaz és önállóan is képes védekező mechanizmusokat létrehozni.
Forrás: sciencedaily.com
