2019.08.28. 13:37:53 7336 213

Műholdfelvételek szerint a tavalyinál mintegy négyszer több tűz tombol az Amazonas vidékén
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Műholdfelvételek szerint a tavalyinál mintegy négyszer több tűz tombol az Amazonas vidékén, nemcsak Brazíliában, hanem Peruban, Bolíviában, Paraguayban és Argentínában is észleltek erdőtüzeket - olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján térképekkel és műholdfelvételekkel közzétett közleményben.

Amazonas - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Amazonas

A Copernicus program Sentinel-3 műholdpárosa 3951 tüzet észlelt éjszakánként augusztus 1. és 24. között az Amazonas vidékén, míg tavaly ugyanezen időszakban 1100a-t - közölte csütörtökön az ESA.

Az Amazonas medencéje nyolc ország területén fekszik, 6,3 millió négyzetkilométeres területével Dél-Amerika több mint harmadát foglalja el, a legnagyobb részét esőerdő borítja.

Brazíliában a júliustól októberig tartó száraz időszakban rendszeresek az erdőtüzek, azonban a jelentések szerint az esőerdőben jelenleg példátlan számban pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti csapás okozza, hanem emberek gyújtják fel az erdőt, hogy így nyerjenek nagyobb megművelhető, legelőként használható vagy beépíthető területet.

"2018 augusztusában 249 felvételt, 2019 augusztusában 275 felvételt vizsgáltunk és láthattuk, hogy hihetetlen számú tűz ég idén az Amazonas térségében. A Sentinel-3 részeként működő tűz-világatlasz éjszakai algoritmusa teszi lehetővé megfigyelésüket" - közölte Olivier Arino, az ESA illetékese.

A Copernicus légköri megfigyelő rendszere (CAMS) megmutatta, hogy a tüzek füstje egészen a több mint 2500 kilométerre lévő Atlanti-óceán partvidékéig is elér. A CAMS adatai szerint a tüzek 228 megatonna szén-dioxidot bocsátottak a légkörbe és kiadós mennyiségű szén-monoxidot.

A műholdak fontos eszközei a távoli területeken lévő erdő- és bozóttüzek megfigyelésének, különösen a Föld ökoszisztémájának olyan kulcsfontosságú területén, mint az Amazonas vidéke - mondta Josef Aschbacher, az ESA Földmegfigyelő programjának igazgatója.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az artériákban lévő mikroműanyagok növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát

Az elszomorító tények szerint az egészségre és a környezetre egyaránt káros mikroműanyagok hatalmas mennyiségben vannak jelen. Mindenhol. Ami nem meglepő, hiszen kimutatták, hogy 2019-ben a műanyagtermékek globális szintű éves kibocsátása megközelítette a 460 millió tonna mennyiséget. Ilyenkor természetesen felmerül az újrahasznosítás kérdése, mint (vélt) mentőöv a műanyaghulladékokkal való küzdelem során. Sajnos ennek a műanyagmennyiségnek alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.

Ismered a világ legjelentősebb szimbólumait és azok hátterét?

A szimbólumok társadalmi életünk fontos elemei, amelyek különféle megjelenési formákat ölthetnek magukra a hétköznapi közlekedési jelzésektől az üzleti szférában megjelenő márkaépítő logókig. Találkozhatunk velük a szavak, jelek, alakzatok, színek, karakterek formájában, melyek mindegyike valamilyen elvont fogalom, eszme képviselőjeként, egyfajta vizuális történetmondóként tartható számon. Minden szimbólum mögött lebilincselő háttértörténet lapul. Ismered ezeket?

Biztonsággal ihatjuk-e a csapvizet?

A Világgazdasági Fórum szerint a világ vízkészlete válságos helyzetbe került, mely erőteljesen összefonódik bolygónk természeti tőkéjének kimerülésével. Nem beszélve az egyre kiszámíthatatlanabbá formálódott csapadékmintáról, a kritikus ütemben zsugorodó jégtakarókról, az egyre sűrűbben jelentkező áradásokról és aszályokról, az emelkedő hőmérséklet által megzavart teljes globális vízciklusról. Érthető, ha felmerül a kérdés: hogy állunk ma Magyarországon a vízkészlet kérdésével és a vízminőséggel? Biztonsággal ihatjuk-e a csapból folyó vizet?