2016.10.27. 14:28:51 11509 326

Mit rejtenek E-számok?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Miért van szükség az adalékanyagokra? Nincs-e belőlük túl sok? Mi szabályozza a használatukat? Tulajdonképpen mit jelentenek az E-számok? A biztonságos vendéglátásért ügyködő TOP-Higiénia honlap új sorozatában választ ad a mindenkit érdeklő kérdésekre...

E-számok, élelmiszer-adalékanyagok - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com E-számok, élelmiszer-adalékanyagok

A modern és korszerű élelmiszer gyártása nem nélkülözheti az adalékanyagok használatát. A vásárlók keresik a széles termékválasztékot, a gyártók pedig törekednek a költségek minimalizálására, és a lehető legegyszerűbben kivitelezhető technológiák alkalmazására. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a stabil, könnyen kezelhető anyagok használata, ami lehetővé teszik a megbízható, állandó minőségű termékek gyártását.

Milyen okokból használnak adalékanyagokat?

  • Növelik az eltarthatóságot

  • Visszaállítják a gyártás során kifakult színt

  • Pótolják a feldolgozás során csökkent ízanyagokat

  • Biztosítják a kívánt állagot

  • Kalóriamentes, de édes ízt eredményeznek

A cél tehát a kívánt érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai állapot kedvező befolyásolása. Mi, vásárlók is elvárjuk ezeket a kedvező tulajdonságokat a gyártóktól, csak talán nem gondoljuk végig, hogyan valósítják ezt meg.

Mégis feltehető a kérdés: nem használnak-e túl sok adalékanyagot a gyártók a termelés során?

Jogos az aggodalom. Néhány esetben az olcsóság elérése a cél, így a drágább alapanyagot olcsóbb adalékanyagokkal pótolják. Ezért minden esetben nézzük meg a gyanúsan olcsó termék címkéjét, és ha azt olvassuk, hogy több, mint hat féle adalékanyagot használtak, megfontolandó a vásárlás - írta Fenyvesiné Bakos Mária, a felelősen gondolkodó vendéglátósokat akkreditált vizsgálatokkal, mintavételekkel és szaktanácsadással segítő TOP-Higiénia rendszer szakértője.

Szabályozzák-e az adalékanyagok felhasználását?

Az élelmiszer-adalékanyagokat és azok felhasználási szintjét egy Európai Uniós rendelet szabályozza. Ez a 1333/2008/EK rendelet az élelmiszer-adalékanyagokról. A rendelet egy igen tekintélyes terjedelmű olvasmány (közel 400 oldalon keresztül sorolja az adalékanyagok felhasználásának szabályait).

A szabályozás elsődleges célja, hogy az adalékanyag az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, továbbá, hogy csak indokolt esetben és mennyiségben használható. Azoknál az adalékanyagoknál, ahol nincs egészségügyi kockázat, ott a gyártóra bízzák a szükséges és indokolt mennyiség beállítását.

Forrás: laboratorium.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.