Miért szokunk hozzá gyorsan az erős illatokhoz?
A párod szinte megfürdött a parfümjében, annyit fújt magára, de hál’ Istennek néhány perccel később már nem érzed olyan intenzíven az illatfelhőt. Vajon miért van ez? Ahogy számtalan dolog a testünkben, a szaglás is közvetlen kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel, így rendkívül erőteljes hatással van ránk.
A szaglórendszerünk működése a szaglóreceptoroknál kezdődik: az orrban található érzékelő sejtekre hatnak azok az illatanyagok, amelyek a levegőben terjednek. Amikor a molekulák elérik a receptorokat, elektromos jelekké alakulnak, amelyeket az agy szaglóközpontja dolgoz fel. Az agy pedig az alapján értelmezi, hogy milyen illatról van szó.
Miért szokunk hozzá gyorsan még az intenzívebb szagokhoz is?
Ennek oka az úgynevezett szaglási adaptáció (fáradtság), amikor egy adott illatot hosszabb ideig érzékelünk, a receptorok egy bizonyos pont után csökkentik az érzékenységüket. Ezért történik, hogy a kezdeti erős illat hatására már néhány perc elteltével szinte megszűnik az észlelés. Az idegrendszerünk így "kiiktatja" a megszokott szagokat, hogy jobban tudjon reagálni az új, esetleg fontosabb jelekre, mint például a friss, még ismeretlen impulzusok.
Ez a szaglási alkalmazkodás kulcsszerepet játszik abban, hogy agyunk folyamatosan újabb információkat szerezzen. Az adaptációval a figyelmünket átváltja, másra fókuszál, így nem válunk egy idő után "szenzitívebbé" a környezetünk állandó szagmintázataival szemben. Ezáltal könnyebben tudunk reagálni azokra, amelyek valószínűleg nagyobb figyelmet érdemelnek, például egy frissen sült ételre, de akár egy veszélyes, levegőbe került anyagra is. A szaglás tehát nem csupán érzékszerv, hanem fontos túlélési mechanizmus is, amely folyamatosan alkalmazkodik környezetünkhöz.
