Miért nyúl a nyúl? És miért húsvéti? - Érdekességek a (húsvéti) nyusziról
Van fekete, szürke, fehér, van tarka, van kicsit morcos, ketrecben csücsülő, de van édes, simogatnivaló, lakásban tartható. Van belőle plüss, meg kockásfülű, és Tapsi is. Micimackó sem tudja nélkülözni, Alíz is találkozik vele Csodaországban. És némelyikük elég szexi! De a legfontosabb szerepüket ilyenkor húsvétkor töltik be!
Nem másról van szó, mint a kedves, nagyfülű, vidám nyusziról, akiről vagy amikről így húsvét környékén rengeteg fotót látunk, kapunk, küldünk. De hogy jön össze a nyúl és a húsvét, és főleg a húsvéti tojás? Tényleg ő hozza az ajándékokat, esetleg egy egyszerű tévedés az egész? És egyáltalán, mit érdemes még tudni ezekről az édes kis fülesekről?
Mindig velünk voltak?
Nem, „csupán” 1500 éve háziasítottuk őket. Kezdetben spontán, később az ember okozta „szándékos” mutáció következménye lett a mai rengeteg nyuszifajta, mely számtalan szín-, szőr- és méretvariációjú „nyusszancsot” eredményezett. Az Egyesült Államokban a kutya és a macska mellett az egyik legnépszerűbb házi kedvenc, és itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek ezek a simogatnivaló, édes kis szőrgombócok.
Lehet ajándék is?
Természetesen, ha gyermekünkben, önmagunkban felelős nyúlgazdit vélünk felfedezni, remek ajándék lehet húsvétra egy ilyen kis apróság. Ám mielőtt megvásárolnánk, érdemes informálódnunk a fajtákról, illetve azok tartásával kapcsolatban.
Mire figyeljünk, ha nyúltartásra adjuk a fejünket?
Érdemes tenyésztőtől vásárolnunk, akitől minden szükséges információt megkaphatunk a leendő házi kedvenc fajtájáról, tartásáról, és az adott „példány” felmenőiről is. Ha bármi gondunk, kérdésünk van, ő a későbbiekben is a segítségünkre lesz az újdonsült családtaggal kapcsolatban.
Gondoskodjunk számára megfelelő lakhelyről! Olyan méretű ketrecet válasszunk, amelyben kényelmesen kétlábra tud emelkedni a nyuszi, ha úgy tartja kedve. A ketrec egyik sarkában elhelyezhetünk egy műanyag, alommal ellátott sarok-WC-t – a „nyusszancs” ugyanis megtanítható a szobatisztaságra. Ha magabiztosan használja lakja ezen részét, később, a ketrecből kiengedve is biztosak lehetünk benne, hogy megússzuk a lakásban elpotyogtatott bogyók nélkül szőrös kis kedvencünk szabadon engedését.
A friss víz biztosítása mellett a megfelelő táplálékra is figyelnünk kell. Fontos, hogy az 90 %-ban fűfélékből álljon. Emellett kaphat különböző magkeverékeket (zab, búza, árpa, napraforgó), répát, almát, petrezselymet, petrezselyem zöldjét, gyógy- és fűszernövényeket.
Évente oltással érdemes őket óvni. Ápolásuk, fürdetésük, fésülésük fajtafüggő, karmukat félévente vágni kell.
Ha úgy döntünk, nyuszit veszünk magunkhoz, érdemes „nyuszibiztos” lakásról gondoskodnunk! Ha szabadon engedjük a lakásban, a szobanövények, vezetékek kerüljenek olyan helyre, ahol a nyuszi nem tudja megrágcsálni őket. Ezzel nem csak nekünk okozhat kárt, hanem magára is veszélyes lehet a négylábú apróság, hiszen a növények bármelyike lehet rá mérgező, a vezeték megrágcsálásával pedig „megrázó” élményben lehet része.
Ha kint szeretnénk tartani a kedves kis tapsifülest, érdemes biztonságos, széltől, csapadéktól, huzattól védő nyusziházat választanunk számára. Ennek elhelyezésekor érdemes figyelni, hogy óvja őt az előbb már írt időjárási viszontagságoktól, illetve a többi házi kedvenc kíváncsiságától.
De mi köze a nyúlnak a húsvéthoz?
Mondhatjuk, hogy manapság nincs húsvéti ünnep nyuszi nélkül. De hogy is kerültek ők ketten össze?
Meglehet, hogy a nyúl valójában gyöngytyúk? Nem arra gondolunk, hogy ez a két állatfajta egy és ugyanaz, csupán arra, hogy a nyúl húsvétkor játszott fontos szerepe csupán a rossz fordításból ered. Német területen sokáig „divat” volt egymást gyöngytyúkkal, illetve annak tojásaival megajándékozni a tavasz köszöntéseként. Német nyelven a gyöngytyúk Haselhuhn, vagy Hasel, amit könnyen összekeverhettek, vagyis félrefordíthattak a Hase, vagyis nyúl szóra. Ennyire banális lenne az ok?:-)
Valóban létezett Tél-, vagyis inkább Tavaszanyó? Egy történet szerint egy nő, aki nagyon szerette a gyerekeket, színesre festett és a kertben elrejtett tojásokkal örvendeztette meg őket. Mivel személyét nem akarat felfedni, azt találta ki, hogy biztosan a nyuszik viszik őket oda, ám fürge állat lévén, hamar eliszkolnak a helyszínről, ezért nem látni soha őket „munka” közben.
A mondák szerint az angolszász Eostre holdistennő egy mezőn talált egy sebzett madarat, akit meggyógyítani csakis úgy tudott, ha nyúllá változtatta. A „hosszúfülű” szerencsére így is megőrizte tojásrakó képességét, így az általa pottyantott színes tojásokkal fejezte ki háláját az istennőnek. A germánok szerint a nyúl is madárként kezdte, ám Ostara, a germánok ősi istennője annyira megharagudott rá, hogy hosszú fülekkel és ugribugri lábakkal büntette őt.
Ha tavasz, akkor újjászületés és termékenység, legalábbis a természeti vallások szerint. Ha termékenység, akkor az igencsak szapora, évente többször és általában mindig több utódot ellő nyuszik jelképezhetik ezt. Emiatt kötötték, kötik a tavaszhoz, majd később a húsvéthoz tartozó hiedelmekhez.
A folyamatosan fogyó, majd újra megnövő Hold is a termékenység, újjászületés jelképe. A nyúl, éjjeli állat lévén pedig könnyen összeköthető a szintén éjszaka „működő” Holddal. Ezen kívül létezik olyan magyarázat is, mely szerint egy nyúl vonásait vélték felfedezni a tavaszi ünnep idején tündöklő Holdban.
Forrás: bien.hu, Kentaur magazin, 2017.tavasz, V.évfolyam/1. szám, 70.-71. oldal
