2019.02.19. 07:45:05 10269 291

Mesterséges intelligencia jelezheti előre a petefészekrák túlélési esélyeit
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A mesterséges intelligencia pontosabban jósolja meg a petefészekrákos betegek prognózisát, mint a jelenlegi módszerek - állapították meg brit és ausztrál kutatók.

Petefészekrák, a remény szalagja - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Petefészekrák, a remény szalagja

Az Imperial College London és a Melbourne-i Egyetem tudósai készítették a szoftvert, mely a prognózison kívül azt is jelzi, milyen kezelés lehet a leghatásosabb a páciensnek - írta a medicalxpress.com.

A Nature Communications című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás a londoni Hammersmith Kórházban folyt.

A kutatók szerint az új technológia segít az orvosoknak, hogy a betegek gyorsabban jussanak a legjobb kezeléshez, alkalmazása a személyre szabottabb orvoslás felé vezet.

Az új technológia arra is használható lesz, hogy a petefészekrákos betegeket a daganat CT-felvételén mutatkozó kicsi szövetkülönbségek alapján osszák csoportokra, nem pedig a rák típusa és stádiuma szerint.

Eric Aboagye, a kutatás vezetője elmondta, hogy a rákgyógyítás fejlődése ellenére az előrehaladott petefészekrák hosszú távú túlélési esélyei csekélyek, ezért szükség van a kezelések új módszereire.

"Technológiánk részletesebb és pontosabb információt ad arról, hogyan reagálna a páciens az egyes kezelésekre, így az orvosok jobb és irányítottabb gyógymódok mellett dönthetnek" - magyarázta.

A petefészekrák a daganatok hatodik leggyakoribb fajtája a nők körében, leggyakrabban a menopauzán átesett nőket sújtja, valamint azokat, akiknek a családjában már előfordult a kór.

Évente mintegy 6 ezer új esetet diagnosztizálnak az Egyesült Királyságban, a hosszú távú túlélés esélye pedig csak 35-40 százalékos, mivel gyakran túl későn, a tünetek megjelenésekor állapítják meg a betegséget.

A diagnózishoz vérvizsgálatot, majd CT-felvételeket használnak, hogy részletes képet kapjanak a rákról, ez azonban nem mutatja meg sem a beteg túlélési esélyeit, sem a beavatkozás valószínű hatásait.

A kutatók 2004 és 2015 között diagnosztizált 364 petefészekrákos nő szövetmintái és CT-felvételei alapján matematikai szoftverrel állapították meg, mennyire agresszív egy-egy daganat.

A szoftver a tumor négy biológiai jellemzőjét - szerkezetét, alakját, méretét és genetikai profilját - vizsgálta meg, ennek alapján állította fel a prognózist.

A gép jóslatait összehasonlították a vérvizsgálat eredményeivel és a jelenleg használatos eszközök segítségével becsült túlélési esélyekkel.

Azt találták, hogy a szoftver a hagyományos eszközöknél akár négyszer pontosabban jelezte előre a petefészekrák kimenetelét.

Azt is megállapították, hogy a gép által súlyosnak kategorizált páciensek öt százaléka alig két évet élt a diagnózis után. A súlyosnak ítélt petefészekrák összefüggött a kemoterápia-rezisztenciával és a rossz műtéti prognózissal is, ami arra utal, hogy a módszerrel megállapítható, hogyan reagálna egy-egy beteg a kezelésre, kinek kell alternatív kezelést ajánlani.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.