Mennyire hihetünk a közösségi média influenszereinek?
Az influencer marketing a virágkorát éli, és a becslések szerint egy év múlva akár 22 milliárd dollárt is termelhet. Ez pedig az e-kereskedelem figyelmét ugyancsak felkeltheti, hiszen a márkanépszerűsítés és termékértékesítés folyamatában az influenszerekkel való együttműködés nyereséges lehet. E tekintetben sokakban megfogalmazódik a kérdés, mely szerint: hihetünk-e a közösségi média „befolyásolóinak”?
A fenti kérdést a világhírű üzleti magazin, a Forbes is feltette, és hozzáfűzte, hogy a kutatások szerint az influenszerek iránti bizalom rendkívül fontos, ha termékmarketingről van szó. A bizalom viszont törékeny dolog, hiszen egy felmérés szerint (Influence.co) a megkérdezettek 62 százaléka nem tartja etikusnak, ha a befolyásolók olyan termékeket népszerűsítenek, amelyeket ők maguk soha nem használnak vagy használnának. A többség pedig fontosnak tartja, hogy a közösségi média marketingcélú véleményformálói hozzák nyilvánosságra az általuk népszerűsített termékkel kapcsolatos személyes tapasztalataikat, történeteiket. Mások viszont azt is alapvetőnek gondolják, hogy a pozitívumok mellett az esetleges negatívumokat is tárják a közönség elé a promotált árucikkek kapcsán. Dr. Leilani Carver-Madalon megfogalmazása szerint az influenszer-jelenség erőteljes gyökeret vert a közösségi médiában, a jelenlétük és tevékenységük pedig nagymértékben befolyásolja sokak vásárlói döntését – sokan az influenszerek ajánlásait követően szereznek be egy adott terméket.
A pszichológiai meggyőzés ereje
Dr. Cheralyn Leeby családterapeuta megjegyezte, hogy az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az online tér „lelkünkre beszélő” egyénei a pszichológiai meggyőzést alkalmazzák követőik befolyásolására. Felvázolt egy példát: a kilencvenes években – annak érdekében, hogy demonstrálja egy végzős osztállyal a pszichológiai meggyőzés módszerét – végrehajtott egy kísérletet. Egy barátjával közösen besétált egy élelmiszerboltba, és ott néhány terméket hangosan kezdtek dicsérni (Hú, de jó! Próbáltad már? Remek termék, és milyen nehéz beszerezni stb.) Közben pedig vásárlást mímeltek. Ezt követően megfigyelték, hogy többen megvették a dicshimnuszban részesült termékeket. A terapeuta szerint ez a példa jól szemlélteti a digitális befolyásolókat, akik tulajdonképpen kapcsolataikat, tudásukat, hírnevüket, tekintélyüket és társadalmi helyzetüket egyaránt mozgósítják (ám esetenként kockára is tehetik).
A márkák képviselőinek alapcélja az új vásárlók bevonzása. Az influencer marketing pedig azért működőképes, mert az influenszerek gyakran igen meggyőző közreműködésével elülteti a nézőkben a vásárlási igény magját. Ezt a lehetőség-magot pedig olyan pszichológiai erők táplálják, mint például: egy influenszer sminkelés közben – mintegy véletlenül – megemlíti az általa használt márkákat, elmeséli, hogy mennyire elégedett, és – tudatosan vagy öntudatlanul – vásárlásra ösztönzi a követőit. Ettől még persze lehet nagyon jó a termék, és lehetséges, hogy az influenszer valóban rendszeresen használja és elégedett, ám mindenképpen erőteljes hatást gyakorol a követői döntéshozatalában.
Az INSEAD nemrégiben arra is felhívta a figyelmet, hogy maguk a márkák népszerűsítői is mentálisan sérülhetnek a termékek közösségi médián történő reklámozása közben. Meglehet, hogy valaki kezdetben felszabadító élményként, az önkifejezés szabadságaként élte meg az influenszerkedést, ám később a ránehezedő külső nyomás, a felelősség, az elvárásoknak való állandó megfelelés elviselhetetlenné teszi ennek a tevékenységnek a folytatását.
