2014.06.02. 12:22:04 4353 15

Mennyi időt töltünk ingázással?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az emberek többsége nem szeret ingázni, ez a szükséges rossz, hiszen munkahely kell, és valahogy el kell jutnunk oda. Ritka, hogy valakinek nyugdíjig tartó állást sikerül kifognia, ezért nem szívesen költözünk a munkahelyünk közelébe, érthető okokból. Éppen ezért megtanultuk, hogy érdemes mobilnak lenni, ha jó állást szeretnénk. Mégis mennyi idő az, ami még belefér?

Metró - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Metró

Európai összehasonlításban viszonylag sokat ingázunk: átlagosan 37 perc alatt érünk a munkahelyünkre, aminél csak a svájciak utaznak többet (átlagosan 46 percet). Ennek ellenére a Randstad Awardhoz kapcsolódó reprezentatív kutatás szerint nem vagyunk elégedetlenek, sőt a magyarok többsége, 55 százaléka így is kevesebbet utazik jelenleg, mint amennyit egy jó állásért vállalna. (A Randstad Award a világ legnagyobb munkáltatói márka felmérésében 23 ország munkaerőpiacát vizsgálja, ami a világgazdaság 75 százalékát fedi le.) Magyarországon hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart.

A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál. „A részletes adatokból két nagyobb csoport rajzolódik ki: a megkérdezettek 36 százaléka 30-44 perc utazást vállalna még szívesen, ugyanakkor 42 százalék akár egy óránál többet is utazna a munkahelyére. Ebben a kérdésben azonban óriási szerepe van annak, hogy nagyvárosban vagy vidéken lakik az ember, és hogy milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkezik” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok számára a legnagyobb veszélyt a munka és magánélet egyensúlyára a túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelenti. „Érdekes módon Európa több országában inkább úgy gondolják, hogy a kedvezőtlen munkahelyi környezet vagy a rossz kollegiális viszony boríthat fel egy kiegyensúlyozott életet. Számunkra azonban fontosabbnak tűnik, hogy a hétköznap estéket és a munkaszüneti napokat a családunkkal tölthessük, ezért cserébe többet elviselünk a munkahelyen” – magyarázta Baja Sándor.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A munkafüggő emberek gondolkodási folyamatait vizsgálták az ELTE kutatói

A munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) kutatói úttörő vizsgálatukban. Eredményeik szerint a munkafüggők és a nem függők gondolkodásában és memóriájában több lényegi eltérés is megfigyelhető.

Álláskeresési járadék alias munkanélküli segély

A munkanélküli segély megnevezést évek óta nem használják a magyar jogszabályok, a köztudatból azonban még a mai napig nem kopott ki. Jogszabályaink helyette az álláskeresési járadék megnevezést használják arra az állami segítségnyújtási formára, melynek célja, hogy az átmenetileg munka nélkül maradt munkavállaló anyagi terheit csökkentse. Sok kérdés felmerül ugyanakkor azzal kapcsolatosan, hogy mikor, hol és hogyan igényelhető ez az ellátás?

Hogyan küzdhető le a teljesítménykényszer?

Munkahelyi teljesítményértékelés. Mi jut erről eszünkbe? A „kielemzett” gondolatai és benyomásai között nagy valószínűséggel szerepelnek a következők: erőltetett, kínos, furcsa. A Gallup felmérése szerint az alkalmazottak mindössze 14 százaléka bólint rá arra, hogy ez a fajta elemző-kiértékelő vizsgálat segíti az alkalmazottakat abban, hogy jobb, eredményesebb munkát végezzenek a közeljövőben. Legtöbben nem érzik úgy, hogy a teljesítményértékelések ösztönzőleg hatnának rájuk, hogy ettől a nagy horderejű minősítéstől jobb munkát végeznének, netán sikerülne a legtöbbet kihozniuk magukból, és hatékonyabbakká válnának.