2014.06.02. 12:22:04 5719 15

Mennyi időt töltünk ingázással?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az emberek többsége nem szeret ingázni, ez a szükséges rossz, hiszen munkahely kell, és valahogy el kell jutnunk oda. Ritka, hogy valakinek nyugdíjig tartó állást sikerül kifognia, ezért nem szívesen költözünk a munkahelyünk közelébe, érthető okokból. Éppen ezért megtanultuk, hogy érdemes mobilnak lenni, ha jó állást szeretnénk. Mégis mennyi idő az, ami még belefér?

Metró - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Metró

Európai összehasonlításban viszonylag sokat ingázunk: átlagosan 37 perc alatt érünk a munkahelyünkre, aminél csak a svájciak utaznak többet (átlagosan 46 percet). Ennek ellenére a Randstad Awardhoz kapcsolódó reprezentatív kutatás szerint nem vagyunk elégedetlenek, sőt a magyarok többsége, 55 százaléka így is kevesebbet utazik jelenleg, mint amennyit egy jó állásért vállalna. (A Randstad Award a világ legnagyobb munkáltatói márka felmérésében 23 ország munkaerőpiacát vizsgálja, ami a világgazdaság 75 százalékát fedi le.) Magyarországon hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart.

A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál. „A részletes adatokból két nagyobb csoport rajzolódik ki: a megkérdezettek 36 százaléka 30-44 perc utazást vállalna még szívesen, ugyanakkor 42 százalék akár egy óránál többet is utazna a munkahelyére. Ebben a kérdésben azonban óriási szerepe van annak, hogy nagyvárosban vagy vidéken lakik az ember, és hogy milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkezik” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok számára a legnagyobb veszélyt a munka és magánélet egyensúlyára a túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelenti. „Érdekes módon Európa több országában inkább úgy gondolják, hogy a kedvezőtlen munkahelyi környezet vagy a rossz kollegiális viszony boríthat fel egy kiegyensúlyozott életet. Számunkra azonban fontosabbnak tűnik, hogy a hétköznap estéket és a munkaszüneti napokat a családunkkal tölthessük, ezért cserébe többet elviselünk a munkahelyen” – magyarázta Baja Sándor.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Ne csak válaszolj, tárgyalj is! – Így képviseld magad az állásinterjún

Az állásinterjú nem pusztán arról szól, hogy a munkáltató felméri, alkalmasak vagyunk-e a meghirdetett pozícióra. Ez egy kölcsönös egyeztetés is: miközben a cég megismeri a tapasztalatainkat, nekünk is lehetőségünk van tisztázni a feladatokat, a feltételeket, a fizetést és azt, hogy valóban nekünk való-e az adott munkahely. A jó tárgyaláshoz nem rámenősségre, hanem felkészültségre és tudatos kommunikációra van szükség.

Digitális nomádként az irodád bárhol lehet

Reggeli egy tengerparti kávézóban, munka egy bérelt lakás erkélyén, délutáni séta egy idegen városban. A digitális nomád életmód sokak számára a szabadság ígéretét jelenti: úgy dolgozni, hogy közben nem kell egyetlen városhoz vagy irodához kötődni. A laptop és a stabil internet azonban önmagában még nem teremt működő életformát. A háttérben tudatos tervezés, pénzügyi tartalék és sok önfegyelem áll.

Nem biztos, hogy új szakmára van szükséged: lehet, hogy csak nem jókor vagy a jó helyen(X)

Van az a pont, amikor az ember azt érzi, hogy váltania kell. Néha tényleg munkahelyet kell cserélni, máskor viszont a szakmával nincs különösebb baj, csak a jelenlegi hely nem működik. Túl sok az ingázás, kiszámíthatatlan a beosztás, nincs hová továbblépni, vagy egyszerűen évek óta ugyanazokat a köröket futjuk. Ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra, mielőtt fejest ugrunk a teljes karrierváltásba. Pedig a következő lépés talán közelebb van, mint gondolnánk.