Mégis marad néhány törölni kívánt szak az egyetemeken
Az elmúlt napok a felsőoktatás átalakítási terveiről és az azok ellen tüntető diákokról, egyetemistákról és főiskolásokról szóltak. Úgy tűnik, hogy a kormány visszakozik, és több szakot is megment. Marad például a közkedvelt nemzetközi tanulmányok szak, de a társadalmi alaptanulmányokat megszüntetik.
Megmarad a nemzetközi tanulmányok szak – jelentette be Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Felsőoktatási Kerekasztal ülését követően. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatta a szak megszüntetését. Abban maradtak, hogy az MRK koncepcionális javaslatot tesz, hogy a szak tartalmát hogyan alakítsák át, milyen kritériumrendszer alapján tanítsák az intézmények.
A pszichológiát sem osztatlan képzésként tanítják majd. Ezt sem támogatta az MRK, ezért meghagyják a jelenlegi struktúrát, az alap- és mesterképzést. Itt volt némi ellentmondás Palkovics és az egyetemek között arról, ki akarta az átalakítást. Palkovics szerint az ELTE, több intézmény vezetője ezt cáfolta.
Az ipari termék és formatervező szak is megmarad, de a tartalmát át kell alakítani. Erről tegnap győzködték Palkovicsot a Műegyetemen tartott fórumon (beszámolónk itt).
A kommunikáció szakon is komoly átalakításokra van szükség – jelentette be Palkovics
A társadalmi tanulmányok alapszak megszűnik, mert nagy az átfedés például a szociológiával.
A műszaki menedzser mesterképzésként marad meg.
Vannak még lezáratlan kérdések
A nemzetközi tanulmányok szak a jelek szerint azért szűnt meg majdnem, mert nagykövetek, miniszterek, külügyminiszterek panaszkodtak az onnan kikerültek képzettségére. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) viszont nem támogatta a szak megszüntetést. A kompromisszum: átalakítják, a negatív visszajelzések figyelembe vételével. Palkovics László szerint jelentős tartalmi változásra van szükség a képzésében, az MRK vállalta, hogy átvizsgálja a fennálló struktúrát és javaslatokat is tesz ezt követően az államtitkárságnak.
Palkovics példaként azt mondta, a diplomataképzéshez megfelelő alapozás szükséges. Az is kérdés, hogy melyik alapszakokról lehet majd bejutni a nemzetközi tanulmányok mesterképzésére. Az államtitkár szerint az alapszak után kikerülőknek is olyan tudást kell szerezniük, amivel már el lehet helyezkedni.
Arra nincs terv, hogy más intézményhez kerüljön a képzés, megmarad az ELTE Társadalomtudományi Karán is, reagált Palkovics László korábbi feltételezésekre.
Az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja, Tausz Katalin korábban a VS.hu-nak azt mondta, az államtitkárság a felsőoktatás minőségének javítására, az európai képesítési rendszerre illetve a munkaerő-piaci igényekre hivatkozott a nemzetközi tanulmányok megszüntetésénél, de ez szerinte mind tételesen cáfolható. A friss bejelentésre is szerettük volna reagáltatni, de egyelőre nem értük el. Többen is úgy vélték, a minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek akar kedvezni.
Bár a pszichológia képzés marad, az intézmények által fontosnak tartott interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzés megszűnik. (Ennek kevés köze van a pszichológiához, az itt végzettek társadalmi problémákkal foglalkoznak, jellemzően a közigazgatásban vagy a civil szervezeteknél helyezkednek el.) Bár Palkovics László azt mondta, erről még egyeztetnek, a rektori konferencia elnöke, Bódis József a VS.hu-nak azt mondta, ez nem marad. Egy mesterképzés lesz, a pszichológia, ezen belül lehet majd szakosodni. A részletek egyelőre nem ismertek.
Palkovics László a megszűnésre ítélt szakoknál elmondta, az intézmények ettől nem kapnak kevesebb pénzt, a diákok jelentkezhetnek máshova. A társadalmi tudományok helyett például szociológiára. Ott az MRK döntését fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal, „nem úgy pozicionálódott a szakma, ahogy várták”.
Még nem minden szak sorsa dőlt el, az egészségügyi szervező szakról például az egészségügyi államtitkárság véleménye lesz a döntő. Palkovics László szerint lényeges kérdésekben tudtak megállapodni, a szakok részletes tartalmának leírása a következő nagy feladat.
A rektori konferencia elnöke, Bódis József megemlítette, hogy a szakokról nem tárgyaltak annyit, mint a felsőoktatást érintő egyéb átalakításokról. Palkovics szerint nem romlik azok elhelyezkedési esélye, akik megszűnésre ítélt szakon szereztek diplomát.
A TÜNTETÉSEK FOLYTATÓDNAK
A jelek szerint hiába marad meg a nemzetközi tanulmányok szak, a hallgatók tovább tüntetnek. Hétfőn az ELTE-n és a BME-n is volt hallgatói fórum, tiltakozásképp az átalakítás ellen.
Az ELTE Társadalomtudományi Kar tanárainak és diákjainak több követelésük is volt, a többi között az, hogy a minisztérium vonja vissza az egész szakátalakítási koncepciót, ne döntsenek a fejük felett és hagyják meg az egyetemek autonómiáját. Ha a követeléseik nem teljesülnek, szerda estére új tüntetést ígértek.
A tüntetés Facebook oldalán azt írták, „a kormány megijedt, de nem értette meg a célkitűzéseket.” Így - szavaik szerint - tovább harcolnak, hogy tanulhassanak, illetve taníthassanak.
A DIÁKOKRA KEMÉNYEBB MUNKA VÁR
A legújabb törvénytervezet még nem nyilvános - valamikor az lesz, de még nem tudtak pontos dátumot mondani -, ezért csak abból lehet kiindulni, amit az Átlátszó Oktatás lehozott. (A lapban közöltekkel ellentétben a hallgatói normatíva nem emelkedik a duplájára, ezt csak a HÖOK szerette volna.)
A kiszivárogtatott tervezet szerint egységes lesz a minimálisan teljesítendő kreditpont, aki nem szerez annyit, mehet fizetős képzésre.
A doktoranduszok 2+2 éves képzésben tanulnak majd, állítólag itt is szigorúbb teljesítési követelmények lesznek.
Az viszont hivatalos: olyanok is taníthatnak, akiknek nincs meg hozzá a végzettségük. Például egy autógyár főmérnöke, harminc év tapasztalattal - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki tagja a Felsőoktatási Kerekasztalnak. Befolyásos tagja, az előző - még Klinghammer István államtitkár által készített - koncepciót ugyanis ő vétózta meg, végül azt nem is fogadta el a kormány. Parragh szerint most már „egyre konstruktívabbak a tanácskozások.”
Forrás: vs.hu