2014.12.14. 09:09:52 2530 15

Könyvet keresel ajándékba? Itt van 13 ötlet!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A könyv ideális karácsonyi ajándék, de mindenkinek más lehet a tuti tipp. Krimi, romantikus, fantasy, szépirodalom, történelmi, dráma vagy egy exkluzívabb szakszakácskönyv? Bármelyik jó választás lehet a megfelelő személynek.

Könyvajándék - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Könyvajándék

RADNÓTI MIKLÓSNÉ GYARMATI FANNI: NAPLÓ 1935-1946

Hetven évvel Radnóti Miklós halála után özvegye, Gyarmati Fanni is elhunyt idén. Sosem házasodott újra, és sosem hagyta el a Pozsonyi út 1. szám alatti lakást, ahová abban az évben költöztek Radnótival, amikor tizenkét éven át vezetett naplóját írni kezdte. Ragaszkodott hozzá, hogy csak halála után jelenhet meg, így hetven év hallgatásba burkolózás után az 1935 és 1946 között írt feljegyzések az év legfontosabb irodalmi megjelenését hozták, aminek értékéből az sem von le, hogy látványosan le akarják vele tarolni a karácsonyi könyvpiacot. Sikerülni is fog, mert nem csupán egy vészterhes kor és két ember kapcsolatának megrázóan őszinte és igazi dokumentuma, amely kielégíti a kukkoló és giccsre fogékony olvasói ént, hanem mert

Gyarmati Fanni szövege elképesztően modern szöveg. Néhol sokkal modernebb, mint akkor lehetett, amikor született. Kezdeti, gyakorlatlan tőmondatai legalább annyira húsba vágóak, mint a tizenkét év naplóvezetés után szépirodalmi szintre fejlődő író kései szövegei. Nem is beszélve arról, hogy a szöveg a magyar irodalomtörténet elképesztő jelentőségű forrása, a kor kulturális életének karneválszerű tablója. (Puskár Krisztián)

WILLIAM GIBSON: A PERIFÉRIA

Gibson az a figura, akinek a nekrológja is azzal fog kezdődni, hogy ő az, aki kitalálta a kiberteret. Hiba ez. Az 1983-as - harminc éve volt, az isten szerelmére - Neurománc óta írt már a virtuális sztárokról, titkos márkákról, tünékeny technológiai trendekről. Három regényen keresztül szórakoztatta azzal az olvasókat, hogy csak a Google segítségével megtalálható tárgyakkal rakta tele az írását. Mindenki, aki rákeresett, tudhatta, hogy Gibson nyomain tapos. Szóval szórakoztató figura. Legújabb, A periféria című regényét is azért éri meg elolvasni, hogy tudjuk, milyen játékot talált ki mostanra az író.

Nagy poént nem lövök le, ha elárulom, hogy párhuzamos világok, időparadoxon és különböző módon elromlott világok töltik meg az új könyvet. Az pedig külön jó, hogy egy idővel játszó regényben végre nem azt kell végiggondolni, hogy ki kinek a nagyapját ölheti meg, mert vannak nagyobb tétek is. (Szedlák Ádám)

FORD MADOX FORD: AZ UTOLSÓ ANGOL ÚRIEMBER - TÚL MINDENEN

Két éve a BBC és az HBO fedezte fel újra az 1939-ben elhunyt Ford Madox Ford brit regényíró és költő regényciklusát: ötrészes minisorozatot (Parade’s End) gyártottak Benedict Cumberbatch főszereplésével Az utolsó angol úriember tetralógiából, egy évre rá pedig megjelent magyarul is az első rész, a Vannak, akik nem. A regények főszereplője Christopher Tietjens, a tökéletes gentleman, aki ragaszkodik a viktoriánus kori Anglia eszméihez és értékrendjéhez, és páratlan önuralommal viseli felesége alattomos húzásait, aki mindent megtesz azért, hogy férjét megalázza.

Aztán kitör az első világháború, a világégés pedig Ford Madox Ford regényében egyenlő a régi Anglia értékeinek elhamvadásával is. A ciklus harmadik része, a Túl mindenen idén év végén jelent meg, benne pedig az angol társadalom romjain a háborút követő új világrend kezd kialakulni. A huszadik századi angol irodalom egyik legfontosabb regényciklusának magyar nyelvű megjelenése több mint hiánypótló. (Csatlós Hanna)

NIC PIZZOLATTO: GALVESTON

Feltehetően a True Detective című krimisorozat elképesztő sikerén felbuzdulva ősszel kiadták magyarul is a sorozat szülőatyjának, Nic Pizzolattónak az első és eddig egyetlen regényét, amely angolul 2010­-ben jelent meg. A Galveston egy mai noir, amelynek nekikezdve rögtön az az erős sejtésünk támad, hogy itt semmi sem fog jól végződni.

Főhőse egy Roy nevű tüdőrákos pénzbehajtó/bérgyilkos, akit maffiózó főnöke el akar tetetni láb alól, ezért a fickó összeáll Rockyval, a tizenéves kezdő kurvával, és olajra lépnek. Akit magával ragadott a True Detective beteg alakokkal benépesített, ragacsos, mocskos világa, az imádni fogja a Galvestont is: a regény is Louisiana és Texas leglerobbantabb vidékein játszódik, ahol mindent az erőszak és a kilátástalanság levegője leng be. (Bujdosó Bori)

KONYHASZÓTÁR - ALEXANDRE DUMAS SZAKÁCSKÖNYVE

Sokat elárul a gasztronómiai könyvek iránti (karácsonykor robbanásszerűen jelentkező) piaci igényről, hogy Hegyi Barbara ünnepekre megjelenő Alkalomadtán című szakácskönyvének borítóján a szerző tésztát kínál. Ezzel szemben Alexandre Dumas (Monte Cristo grófja, Három testőr stb.) szakácskönyve tényleg izgalmas megjelenés, olyannyira, hogy a francia író ezt tartotta a legfontosabb művének.

A magyar kiadás az eredeti 1300 oldalas mű egy kivonatolt verziója csupán, amely a közép-európai ételekre fókuszál. De a novellákkal, szócikkekkel és elbeszélésszerű leírásokkal tűzdelt 270 kiválasztott recept feltehetően épp azt szolgálja, hogy az olvasó számára izgalmas maradjon az egyébként kifejezetten terjedelmes mű. (PK)

JANE ROGOSYKA: GERDA TARO, AKI "KITALÁLTA" ROBERT CAPÁT

Tudják, mi volt Robert Capa híres magyar származású fotós eredeti neve? Gerda Taro és Friedmann Endre. Nagy vonalakban erről, illetve a pár hatvan évig elveszettnek hitt, majd egy mexikói bőröndben megtalált képeiről szól Rogosyka könyve. Nem titkolt cél, hogy az írás igazságot szolgáltasson a fiatalon, 1937-ben egy tank által halálra gázolt Tarónak, akire a történetírás Capa csajának a szerepét osztotta. Még a helyenként melodramatikus mondatokat is meg lehet bocsátani a szövegnek a cél miatt.

Nem egy vidám olvasmány, hiszen egy olyan szerelem adja az alapját, amelynek a háttere a világháborút előkészítő spanyol polgárháború, illetve amelyben a nőt egy tank gázolja el, a legendás nőcsábásszá váló férfit pedig két háborúval később éri utol a végzete. Taro viszont a kétezres években újra felfedezett nagy női fotósok egyike. Ha békésebb sztorira vágynak, még mindig olvashatnak Vivian Maierről. (SZÁ)

JAUME CABRÉ: ÉN VÉTKEM

Jaume Cabre a katalánok legismertebb írója, a hétszáz oldalas és húsz nyelvre lefordított Én vétkem pedig egy monumentális látomás a nyugat-európai civilizáció bűneinek eredetéről, az emberiség gonoszságra való hajlamának felkutatásáról. A könyv az 1950-es évek Barcelonájában, a Franco-rezsim alatt kezdődik, főszereplője pedig a nyelvész Adriá Ardevol, aki visszaemlékezései alapján próbálja feltárni szüleinek sötét múltját, az anya és apa kapcsolatát, akiktől a taníttatáson kívül semmi mást, egy csöppnyi szeretetet sem kapott. Ahogy Adriá az emlékezésben egyre közelebb jut jelenkori önmagához, úgy tárulnak elé műkincskereskedő apjának fekete üzelmei, és úgy rajzolódik ki egy párhuzamos szálon az életének központi elemét játszó, titokzatos hegedű sorsa is.

A Vialra keresztelt hangszer története Európa elmúlt hétszáz évének legsötétebb időszakain, a spanyol inkvizíción és a náci haláltáborokon át kanyarog Adriához, ezzel szintén főszereplőjévé válik a regénynek, amelyet Cabré fantasztikus nyelvi bravúrjai görgetnek előre, és tesznek izgalmassá. Az olvasó hintáztatása a regény síkjai között és az elbeszélők váltogatása annyi fordulatot visz a könyvbe, hogy ha abban egyébként semmi sem történne, akkor is lehetetlen lenne letenni. (CSH)

CORMAC MCCARTHY: A SÍKSÁG VÁROSAI

James Ellroy mellett valószínűleg Cormac McCarthy a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb, legöntörvényűbb és legfafejűbb alakja. Szerinte például az irodalomban nincs helye se pontosvesszőnek, se felkiáltójelnek. Nem is nagyon tudunk ezzel vitába szállni. McCarthy az amerikai délvidék könyörtelen elbeszélője, kilencvenes évekbeli regényfolyama, a Határvidék-trilógia a vadnyugat alkonyának a többi művéhez képest némileg romantikusabb krónikája, amelyben két férfi élettörténetén keresztül mutatja be egy letűnt kor és egy új világrend találkozását.

A Magvető pár éve kezdte el megjelentetni a trilógiát, idén év végén jött a harmadik rész, A síkság városai. McCarthy 2006-ban adta ki legutóbbi regényét, az volt Az út; amíg a következőt várjuk, érdemes jobban elmerülni a szerző kilencvenes évekbeli munkáiban is, hogy teljesebbé váljon az a kép, amely a korábbi Véres délkörök és a későbbi Nem vénnek való vidék alapján rajzolódott ki. (PK)

HANNAH ARENDT: RAHEL VARNHAGEN - EGY NÉMET ZSIDÓ NŐ ÉLETE A ROMANTIKA KORÁBÓL

Rahel Varnhagen a 18. század végén és a 19. század elején a legizgalmasabb európai szalonokat vezette, vagyis ha valaki érdeklődik az európai romantika emberi színei iránt, annak rengeteg izgalmat tartogathat Hannah Arendt filozofikus portréja. De azok is bizalommal vehetik kézbe a könyvet, akik különös érdeklődést mutatnak az égitestek névadóinak az élete és munkássága iránt, Rahel Vernhagen emléke előtt ugyanis az utókor azzal is lerótta a tiszteletét, hogy egy aszteroidát nevezett el róla. Varhagen a napóleoni háborúk korában élt ugyan, de a küzdelme korokon átívelőnek mondható: a neme (nő) és a származása (zsidó) ellenére próbál bejutni a legmagasabb körökbe, és pozíciót szerezni magának.

Történetének az időtállóságát jól jelzi, hogy a 20. század közepén Hannah Arendt olyannyira azonosulni tudott vele, hogy Varnhagen levelein keresztül (mintegy tízezret írt) tapasztalta meg a saját nőiségét és zsidóságát, és az ebben rejlő lehetőségeket. A könyv az életrajz és önéletrajz, a filozófia és a politika keveréke, és a Verhagen-Arendt-összeolvadásból kirajzolódik egy univerzális történet arról, hogy az ember milyen eséllyel valósíthatja meg önmagát egy ellenséges világban. (Vándor Éva)

GILLIAN FLYNN: SÖTÉT HELYEK

A tényleg letehetetlen Holtodiglan Flynn harmadik regénye, és most, hogy David Fincher megfilmesítette, a szerző előző krimijét is kiadták magyarul. A Sötét helyek teljesen olyan hatást kelt, mintha a Holtodiglan előtanulmánya lenne: a középpontban itt is egy rejtélyes bűnügy áll, amelynek kulcsa családtagok egymáshoz fűződő viszonyában rejlik, és itt is váltakozva, egy­-egy szereplő nézőpontjára koncentrálva kapjuk a jelenben (2009) és a múltban (1985) játszódó fejezeteket, amelyekből a végére kiderül, hogy a tizenéves Ben Day tényleg brutálisan meggyilkolta-e az anyját és két húgát a 80-­as években. A mészárlás egyetlen túlélője által folytatott nyomozás a könyv minden egyes lapján iszonyúan izgalmas, és Flynn már itt is tanúbizonyságot tesz pszichológiai érzékéről, de azért a Sötét helyek megmarad szuper jó ponyvának, nem válik olyan mesteri lélektani tanulmánnyá, mint a Holtodiglan. (BB)

NYÁRY KRISZTIÁN: IGAZI HŐSÖK

A magyar írók és költők szerelmi élete után Nyáry az Igazi hősök - 33 magyar című legújabb könyvében olyan emberekről mesél, akiknek az emlékét ma utcák vagy iskolák őrzik, de egyébként a középiskolai tananyagnak nem részei. Nyáry pótolni akarta azt, amit a kánonból kifelejtettek. Például, hogy létezett a Normafán egy gyerekköztársaság, ahova egy Sztehlo Gábor nevű evangélikus pap a zsidóüldözések idején és a kommunizmusban árván maradt gyerekeket mentette; hogy egy tanulatlan, de annál szorgalmasabb nyomdász volt az, aki először vezette be Magyarországon a kilencórás munkaidőt; és hogy az olimpiai aranyakat halmozó Papp Lacit a profi világbajnoki cím megszerzésében a kommunista karhatalom akadályozta meg.

A könyv jó tulajdonsága, hogy igazi endorfinfelszabadító szerként működik. Az író a kommunikációs szakember profizmusával sűríti a történeteket, nem fecseg feleslegesen, és mindegyik zanzásított életrajzot tökéletes csattanóval zárja. A hatalom által derékba tört vagy az egykori társadalom által meg nem becsült életutakban mégis ott az optimista hangvétel: ezek az emberek jókora ellenszélben sem adták fel kitűzött céljaikat. (CSH)

JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD: A MAGYAR JAZZ TÖRTÉNETE

Jávorszky Béla Szilárd most megjelent könyvével szándékai szerint azt az űrt töltené be, amely a hazai zenetörténeti kiadványok között a magyar jazz átfogó történetének hiánya miatt tátong. Egy trilógia második része a kötet, az első A magyar folk története volt, a harmadik a magyar kortárs zenével fog foglalkozni. Jávorszky könyve a két világháború közti időszaktól napjainkig tekinti át a műfaj hazai alakulását, fejlődését, különös figyelmet fordítva a magyar sajátosságokra, úgy mint az etnojazz, illetve a cigány zenészek hatása a jazzre. (PK)

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...