Járhat költségtérítés a home office extra kiadásai kapcsán?
Most, hogy a lassan egy éve húzódó pandémia alatt egyre többen átálltak hosszabb távon is legalább részlegesen a home office-ra, azaz otthoni munkára, ideje tisztában lennünk azzal, hogy ennek kiadásai hogyan is alakulnak munkavállalói vagy épp munkáltatói szempontból.
A koronavírus-járvány időszaka sokak életében és munkájában hozott változást, például az otthoni munka lehetősége (vagy éppen kényszere) terén. Ezek a változások számos cégnél még ma is aktuálisak, de feltehetően a járvány időszak lecsengését követően is többeket érintenek majd.
Az otthoni munkával töltött hónapokban észrevehetünk többlet költségeket, hiszen amit addig a munkahelyünk adott, például fűtést, villanyt, internetet, helyszínt és eszközöket a munkához, ahelyett a home office során értelemszerűen otthon kell ezeket megteremtenünk, használnunk. Gondot okozhat, ha nagyobb internet csomagra kell váltanunk, emelkedik a villany számlánk vagy a fűtés költségeink – hiszen napközben is meleg van otthon.
Ennek megfelelően a munkáltatónak is felelőssége és költsége van az otthoni munkánk során.
A távmunka új, vészhelyzeti szabályokat kapott tavaly novemberben
A korábbiakhoz képest legfontosabb változás, hogy jelenleg nem kell igazolással alátámasztani a home office során keletkezett költségeket ahhoz, hogy azokat költségtérítésként fizessék.
Általánosan jellemző, hogy a munkavégzéshez használt eszközöket a munkáltató szerzi be és biztosítja a dolgozónak, így nekünk adózni ezek után nem szükséges, az eszközök pedig maradnak a munkaadó tulajdonában. Viszont, ha mi magunk gondoskodunk a körülmények megteremtéséről és költségtérítést kapunk, az adóköteles jövedelmet jelent számunkra.
A térítésként fizethető maximális összeget az aktuális minimálbér 10 százalékában határozták meg, így tavalyi évre vonatkozóan 16 100 forint, idén pedig 16 740 forint adható legfeljebb. Részmunkaidő esetén időarányosan kell számítani. Ebbe az összegbe beletartozik a munkavégzéssel kapcsolatos rezsi költség is, (bérleti díj, internethasználat stb.) így ezeket külön már nem számolhatjuk el.
Közös döntés kell hozzá
Sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem dönthet önállóan az otthoni munkavégzésről, a feleknek szerződésben érdemes előre, részletesen megegyezniük, mind a munkarend és körülmények, mind pedig a költségek megosztása kapcsán.
Ugyanakkor ne csak a plusz, hanem a mínusz költségeket is vegyük számba – ilyen például az utazási költség. Erre az időszakra értelemszerűen nem (vagy csak részarányosan) fizetünk útiköltséget és ennek megfelelően ezt a munkáltató sem köteles a home office idején a szokásos módon megtéríteni.
Forrás: adopraxis.hu, nav.gov.hu
