Itt a húsvét hétfő! - Csajoooook, meneküljeteeeeek!:-)
Lányok, asszonyok, aki nem talált magának megfelelő búvóhelyet a mai napra, az bizony magára vessen! Neki nincs menekvés, szinte garantált, hogy a nap végére, de valószínűbb, hogy már a közepére csúnyán elázik. Mert vagy vödör vizekkel borítják nyakon, vagy szódásszifonnal kapja az áldást, vagy „illatos” pacsulifelhő lengi majd körbe!:-)
Vagyis, nincs mit tennünk, húsvéthétfő van, állnunk kell a sarat vagyis a vizet, kölnit, Csajok!:-) De igaz, ami igaz, soha ne legyen nagyobb gondunk, minthogy az erősebbik nem lelkes képviselői nem szeretnék, hogy elhervadjunk, és minden vágyuk, hogy az elkövetkező heteket, hónapokat is a mi társaságunkban töltsék!:-) És tegyük csak a szívünkre a kezünket, legyünk kicsik, nagyok, fiatalok vagy kevésbé fiatalok, azért mi is bírjuk ezt a kis felhajtást!;-) Jól esik a szívünknek, na!
És ha kicsit unatkoznátok, míg megérkezik a következő locsoló, olvassatok néhány érdekességet e hagyománnyal, illetve változásaival kapcsolatban.
Kezdetben volt a víz…
… meg a piros tojás, meg a többi.:-)
Az egész országban ismert, magyar eredetű húsvéti hagyomány. De mellettünk nem ismeretlen még Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Ukrajnában sem.
A húsvéthétfőt korábban vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. Természetesen azért, mert ezen a napon a falu, környék leányai, akik aznapra a legszebb ruhájukat öltötték magukra, az összeverődött baráti legénytársaságoknak köszönhetően, általában az itatóvályúban kötöttek ki. Esetleg jó pár vödör vizet kaptak a nyakukba, csakhogy el ne hervadjanak!:-)
A II.világháború előtti időszakban húsvét hétfőn a fiúk jártak locsolni a lányokhoz. Másnap, azaz kedden viszont jött a fekete leves: a lányok is elmentek locsolkodni a legényekhez!:-) Talán ők kíméletesebben, de ugyanolyan hatásos módszert választottak, mint előző nap az erősebbik nem képviselői!:-) Nem tudom, kedves Hölgytársaim hogy vannak vele, én személy szerint egy kicsit sajnálom, hogy ez a szokás eltűnt.:-)
Azt tudtad, hogy a locsolás valójában egy ősi katartikus rítus, melyet később „keresztényesítettek”? A termékenységkultusszal is kapcsolatban állhat. Az egyház szerint utalhat ez a hagyomány a keresztelkedésre, de arra a legendára is, mely úgy szól, hogy a Jézus sírját őrző katonák a feltámadást hirdető asszonyokat vízzel akarták hallgatásra bírni. Illetve a jeruzsálemi asszonyokat szerették volna a zsidók ilyen módon elhallgattatni.
A hagyományos, vödrös locsolás vidéken egészen a II.világháborúig, illetve az erőszakos kollektivizálásig „kitartott”. Az államosítást követő években a városi „hagyományok” terjedtek inkább, kölnivel, parfümmel, „színes-szagos” spray-vel, mondókákkal, a magyar költészet egyik legtermékenyebb, leggyorsabban változó műfajával, a locsolóversekkel.
Forrás: ridikul.hu, magyarhirlap.hu