Így élnek a mi nyugdíjasaink?
Egy nemzetközi felmérés a nyugdíjasok életkörülményeit és kilátásait vizsgálta, mely szerint Magyarországon a 60 éven felüliek nagy általánosságban viszonylag jól élnek, bár betegesen. Persze hol vagyunk mi a legjobban teljesítő Norvégiától?
A legfrissebb Global Age Watch Index szerint Magyarország a 46. helyen áll a világon, ami a nyugdíjasok életkilátásait és körülményeit illeti. Ez nem olyan rossz, sokkal sanyarúbb a helyzet Ázsia vagy Afrika országaiban, és a focistáink is csak az 54. helyre jók a világranglistán.
Nyugdíjügyben 96 országot rangsoroltak és hasonlítottak össze számos tényező – anyagi helyzet, egészségügyi állapot, társadalmi beágyazottság – alapján, azt nézték, mennyire támogató a közeg egy adott országban a nyugdíjasok számára. Mint nagyon sok más listát, ezt is a skandinávok vezetik: Norvégia után Svédország jön; szorosan mögötte Svájc, Kanada és Németország. A lista végén jórészt afrikai országok kullognak, a legutolsó helyen pedig Afganisztán végzett. Régiós szomszédaink közül Csehország a 25., Szlovénia a 29., Lengyelország a 32., de még Románia is megelőz minket. Szlovákia utánunk jön a 47. helyen.
Pénzben jobbak, egészségben rosszabbak vagyunk
Magyarország összesített 46. helyezése úgy jött ki, hogy négy alkategóriát osztályoztak.
Az anyagi biztonságra kaptuk a legjobb helyet: itt 35. vagyunk.
a 65 felettiek 91,4%-a kap nyugdíjat,
a 60 felettiek 9,7%-a él a szegénységi küszöb alatt,
a 60 felettiek 82,8%-os relatív jómódban élnek (a fiatalabbakhoz jövedelméhez és fogyasztásához képest ennyi pénzből élnek),
az egy nyugdíjasra eső GDP: 17 278,5 dollár.
A magyar nyugdíjasok egészségi állapota viszont csak az 57. helyre volt elég.
a várható élettartam 60 évesen: 20 év,
a várhatóan egészségesen eltöltött évek száma 60 évesen: 15 év,
a relatív közérzet: 87,9% (50 felett ilyen arányban érzik magukat egészségesnek a 35-49 évesekhez képest).
Kicsit jobb a pozíciónk, ha a nyugdíjasok alkalmasságát vizsgálták, ebben 53.-ak vagyunk.
az 55-64 évesek 36,9%-a dolgozik,
a 60 felettiek 88%-ának van közép- vagy felsőfokú végzettsége.
A társadalmi, környezeti tényezők alapján hoztuk el a legrosszabb, a 60. helyet.
az 50 felettiek 87%-ának vannak rokonai vagy barátai, akikhez fordulhat a bajban,
az 50 felettiek 44%-a érzi magát biztonságban, ha éjjel egyedül sétál az utcán,
az 50 felettiek 67%-a érzi úgy, hogy gyakorolhatja a szabadságjogait,
az 50 felettiek 62%-a elégedett a helyi tömegközlekedéssel.
Alapnyugdíj a legszegényebbeknek
Az öregedés mindenhol komoly probléma, 2050-re a népesség 21 százaléka 60 év feletti lesz, de a világ 40 országában ez az arány ennél is durvább, 30 százalék feletti lesz; Magyarországon is. Milliárdokban kifejezve ez azt jelenti az ENSZ becslése alapján, hogy 2030-ra 1,4 milliárd 60 évnél idősebb ember él majd a világon; 2050-re pedig 2,02 milliárd. A jelenségnek persze számos pozitív olvasata van: azért van egyre több nyugdíjas, mert javult az egészségügyi ellátás, a táplálkozás színvonala és általában az életszínvonal. Csak közben mindenhol egyre súlyosabb problémaként merül fel, hogy miből lehet támogatni, eltartani az időseket, ha ezzel párhuzamosan – legalábbis a fejlett országban – egyre kevesebb gyerek születik.
A klasszikus felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek ezt a terhet egyre kevésbé bírják, hiszen nincs annyi aktív dolgozó, aki a járulékaiból fedezni tudná az aktuális nyugdíjasok járadékát. Több latin-amerikai országban úgy próbálják kezelni a problémát, hogy egy fix összegben meghatározott – adóból finanszírozott – alapnyugdíjat állapítanak meg a legszegényebb időseknek. Ez a rendszer például Mexikóban, amelyik minket is, és valamennyi BRICS-országot (Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát) megelőzve a 30. helyen végzett a világranglistán. Peruban is alapnyugdíjat adnak a leginkább rászorulóknak 65 év felett: kéthavonta körülbelül 20 ezer forintnak megfelelő ellátás jár, igaz, ez magyar viszonyok között rettentő alacsonynak tűnik.
Forrás: vs.hu
