2014.10.03. 08:57:39 5355 55

Így élnek a mi nyugdíjasaink?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Egy nemzetközi felmérés a nyugdíjasok életkörülményeit és kilátásait vizsgálta, mely szerint Magyarországon a 60 éven felüliek nagy általánosságban viszonylag jól élnek, bár betegesen. Persze hol vagyunk mi a legjobban teljesítő Norvégiától?

Idősödő hölgy és unokája | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Idősödő hölgy és unokája | Fotó: 123rf.com

A legfrissebb Global Age Watch Index szerint Magyarország a 46. helyen áll a világon, ami a nyugdíjasok életkilátásait és körülményeit illeti. Ez nem olyan rossz, sokkal sanyarúbb a helyzet Ázsia vagy Afrika országaiban, és a focistáink is csak az 54. helyre jók a világranglistán.

Nyugdíjügyben 96 országot rangsoroltak és hasonlítottak össze számos tényező – anyagi helyzet, egészségügyi állapot, társadalmi beágyazottság – alapján, azt nézték, mennyire támogató a közeg egy adott országban a nyugdíjasok számára. Mint nagyon sok más listát, ezt is a skandinávok vezetik: Norvégia után Svédország jön; szorosan mögötte Svájc, Kanada és Németország. A lista végén jórészt afrikai országok kullognak, a legutolsó helyen pedig Afganisztán végzett. Régiós szomszédaink közül Csehország a 25., Szlovénia a 29., Lengyelország a 32., de még Románia is megelőz minket. Szlovákia utánunk jön a 47. helyen.

Pénzben jobbak, egészségben rosszabbak vagyunk

Magyarország összesített 46. helyezése úgy jött ki, hogy négy alkategóriát osztályoztak.

Az anyagi biztonságra kaptuk a legjobb helyet: itt 35. vagyunk.

  • a 65 felettiek 91,4%-a kap nyugdíjat,

  • a 60 felettiek 9,7%-a él a szegénységi küszöb alatt,

  • a 60 felettiek 82,8%-os relatív jómódban élnek (a fiatalabbakhoz jövedelméhez és fogyasztásához képest ennyi pénzből élnek),

  • az egy nyugdíjasra eső GDP: 17 278,5 dollár.

A magyar nyugdíjasok egészségi állapota viszont csak az 57. helyre volt elég.

  • a várható élettartam 60 évesen: 20 év,

  • a várhatóan egészségesen eltöltött évek száma 60 évesen: 15 év,

  • a relatív közérzet: 87,9% (50 felett ilyen arányban érzik magukat egészségesnek a 35-49 évesekhez képest).

Kicsit jobb a pozíciónk, ha a nyugdíjasok alkalmasságát vizsgálták, ebben 53.-ak vagyunk.

  • az 55-64 évesek 36,9%-a dolgozik,

  • a 60 felettiek 88%-ának van közép- vagy felsőfokú végzettsége.

A társadalmi, környezeti tényezők alapján hoztuk el a legrosszabb, a 60. helyet.

  • az 50 felettiek 87%-ának vannak rokonai vagy barátai, akikhez fordulhat a bajban,

  • az 50 felettiek 44%-a érzi magát biztonságban, ha éjjel egyedül sétál az utcán,

  • az 50 felettiek 67%-a érzi úgy, hogy gyakorolhatja a szabadságjogait,

  • az 50 felettiek 62%-a elégedett a helyi tömegközlekedéssel.

Alapnyugdíj a legszegényebbeknek

Az öregedés mindenhol komoly probléma, 2050-re a népesség 21 százaléka 60 év feletti lesz, de a világ 40 országában ez az arány ennél is durvább, 30 százalék feletti lesz; Magyarországon is. Milliárdokban kifejezve ez azt jelenti az ENSZ becslése alapján, hogy 2030-ra 1,4 milliárd 60 évnél idősebb ember él majd a világon; 2050-re pedig 2,02 milliárd. A jelenségnek persze számos pozitív olvasata van: azért van egyre több nyugdíjas, mert javult az egészségügyi ellátás, a táplálkozás színvonala és általában az életszínvonal. Csak közben mindenhol egyre súlyosabb problémaként merül fel, hogy miből lehet támogatni, eltartani az időseket, ha ezzel párhuzamosan – legalábbis a fejlett országban – egyre kevesebb gyerek születik.

A klasszikus felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek ezt a terhet egyre kevésbé bírják, hiszen nincs annyi aktív dolgozó, aki a járulékaiból fedezni tudná az aktuális nyugdíjasok járadékát. Több latin-amerikai országban úgy próbálják kezelni a problémát, hogy egy fix összegben meghatározott – adóból finanszírozott – alapnyugdíjat állapítanak meg a legszegényebb időseknek. Ez a rendszer például Mexikóban, amelyik minket is, és valamennyi BRICS-országot (Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát) megelőzve a 30. helyen végzett a világranglistán. Peruban is alapnyugdíjat adnak a leginkább rászorulóknak 65 év felett: kéthavonta körülbelül 20 ezer forintnak megfelelő ellátás jár, igaz, ez magyar viszonyok között rettentő alacsonynak tűnik.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Mindful étkezés – Mert a jóllét az asztalnál kezdődik

Az étel szervezetünk elengedhetetlen hajtóereje, energiabiztosítója, melynek huzamosabb ideig történő megvonása akár súlyos kimenetelű is lehet. Ám századunkra az ételekhez való viszonyulásunk gyökeres változásokon ment át, hiszen ma már nem csak akkor vesszük magunkhoz táplálékunkat, amikor éhesek vagyunk, hanem számos más tényezőtől is függővé válik az étkezésünk. Ha tudjuk, hogy az asztalra helyezett ételek mellett az étkezés minősége ugyancsak befolyással van a gyógyulásunkra, ám az egészségünk kárára is lehet, akkor tudatosabban állunk ehhez a kérdéshez.

Itt a tavasz! – Itt az ideje a lelki nagytakarításnak!

A tél vége, tavasz eleje felé nem csak a testünk, de a lelkünk is kívánja a csicsergős évszakot, hiszen elfáradunk a hosszú, hamar sötétedős, későn világosodós, hideg, fagyos hónapokban. Alig-alig bírjuk vonszolni megfáradt lelkünket a napsugaras évszakig, és meglepetten tapasztalhatjuk, hogy bizony rá is ráfér a nagytakarítás.

Öltözz okosan a fenntarthatóságot is szem előtt tartva!

A fenntarthatóság fő üzenete abban rejlik, hogy a jelen szükségleteinek kielégítése ne veszélyeztesse a jövő nemzedékeinek társadalmi, környezeti és gazdasági lehetőségeit. Az elkövetkező néhány mondatban azt igyekszünk körbejárni, hogy miért szükséges az öltözködés és a divat kapcsán is jobban törekednünk a fenntarthatóságra.