2014.10.29. 11:04:21 7229 27

HPV: Oltatni vagy nem? - Ez itt a kérdés
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A kérdés már nem kérdés, hiszen a 7. osztályos, 12. életévüket betöltött lányok szüleinek 2014. szeptember 15-ig kellett nyilatkozniuk ezzel kapcsolatban. A többség, vagyis 46 ezerből 38 ezer gyermek már biztosan megkapja, vagy már meg is kapta a méhnyakrákot kiváltó vírus, vagyis a HPV elleni oltást, ráadásul ingyen. Ezzel nemcsak a statisztikát kívánják az illetékesek javítani, hanem több ezer fiatal életét tennék biztonságosabbá. Vagy mégsem?

Tinilány | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Tinilány | Fotó: 123rf.com

Mi is az a HPV?

A méhnyakrák kialakulásáért is felelős humán papillomavírus, vagyis a HPV okozta fertőzésen a nők 80%-a átesik élete során. Nagyjából 130 fajtáját ismerik már ennek a vírusnak, ezek több mint felét legyőzi az immunrendszer, ám nagyjából 20%-uk rákos megbetegedéseket okozhat. 10-ből 8 nőnél alakulhat ki méhnyakrák a vírus bizonyos fajtáinak köszönhetően. A megbetegedések nagyjából 70 százalékáért 2 vírustörzs tehető felelőssé: HPV-16 és HPV-18.

Miért pont most?

Vagyis miért pont a 7. osztályos korosztály a célpont? A lényeg az, hogy a vakcina még a nemi élet megkezdése előtt, ám már serdülőkorban beadásra kerüljön, hiszen a vírus a leggyakrabban nemi érintkezés útján terjed. Ám nem árt óvatosnak lenni, mert ezt a fajta kórokozót összeszedhetjük bőr-bőr érintkezéssel is, például uszodákban, konditermekben, strandokon, fürdőkben.

A „kétkörös” oltások első felét még idén októberben, novemberben megkapják a fiatalok, a második adagot jövő év áprilisáig.

Vita vita hátán

Habár a kezdeményezés jó, hiszen egyértelműen jobb egy betegséget megelőzni, mint kezelni, sokan vannak az oltás ellen.

Egyesek szerint az oltás okozta szövődmények legalább olyan nagy bajt okozhatnak az emberi szervezetben, mintha mellőznénk a vakcina beadatását. Amerikában korábban több halálesetet is összefüggésbe hoztak a már beadott oltással kapcsolatban. Van, aki csupán a gyógyszergyártó cég nyerészkedésének tartja az oltást. Ám van, aki feleslegesnek tartja, hiszen csupán 2 vírustörzs ellen véd.

Akkor miért kell a HPV oltás?

Habár valóban csak 2 törzs ellen nyújt védelmet, az mégis a két legveszélyesebb. Mellékhatások valóban jelentkezhetnek, de azok jóval enyhébb tünetekkel járnak, mint egy esetleges rákos megbetegedés. A szülők a megfelelő felvilágosítás után dönthettek arról, kapjon-e gyermekük oltást, vagy ne.

Fiúknak is beadnák

A tengerentúlon elindult egy olyan kezdeményezés, mely szerint a 11 és 21 éves (bi- és homoszexualitás esetén 26 éves korig bezárólag) kor közötti fiúknak is érdemes lenne beadatni a HPV elleni oltást. Ennek indoka, hogy ez a vírus nemcsak a méhnyakrák, hanem egyéb más betegségek (lógó szemölcsök a végbélnyílás, esetleg a száj környékén, melyek elrákosodhatnak; pénisz- és szeméremajakrák, száj- és garatüregi daganatok) kialakulásához is vezethetnek.

Az éves nőgyógyászati rákszűrés továbbra is javasolt

Ha bizonyos esetekben másra nem is, a HPV elleni ingyenes oltás körüli vita újra ráirányította a figyelmet erre a betegségre, illetve megelőzésére. Ennek egyik eszköze, az oltás mellett, a rendszeres nőgyógyászati rákszűrésen való részvétel (évente egy alkalommal). Ez pedig nemcsak az oltás hiányában, hanem a vakcina beadatása esetén is elhagyhatatlan.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A nyári FOMO jelenség - Amikor úgy érezzük, mindenki jobban szórakozik nálunk

A nyár a kikapcsolódás, a szabadság és a közös élmények időszaka – legalábbis ezt sugallják a közösségi média felületei. Egymást érik a naplementés fotók, a tengerparti szelfik, a fesztiválos videók, a grillpartik és a tökéletesnek tűnő családi nyaralások. Miközben görgetjük a képeket, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy a saját hétköznapjaink hirtelen unalmasnak vagy kevésbé izgalmasnak tűnnek. Mintha mindenki más folyamatosan élményeket gyűjtene, csak mi maradnánk ki valamiből.

A nyári bioritmus változása – Miért ébredünk másképp nyáron?

Nyáron sokan tapasztalják, hogy valami megváltozik bennük. Reggel könnyebben nyílik ki a szemünk, kevésbé érezzük nehéznek a felkelést, és napközben is más ritmusban működünk. Mintha a szervezetünk alkalmazkodna a nyárhoz: a hosszabb nappalokhoz, a több fényhez és a természet lassan változó üteméhez. Ugyanakkor nem mindenki éli meg ezt pozitívan. Vannak, akik energikusabbnak érzik magukat, míg mások nehezebben alszanak el, fáradtabbak vagy nyugtalanabbak lesznek a nagy melegben.

Nem elég sétálni és súlyzózni az erős csontokért – a foci és a kézilabda többet segíthet

A csontok egészsége szempontjából elsősorban nem az számít, mennyit sportolunk, hanem az, hogy mennyire mozgunk intenzíven – erre a következtetésre jutottak a Semmelweis Egyetem kutatói. A Sports Medicine – Open folyóiratban megjelent elemzésük szerint a csontképződést leginkább azok a mozgásformák serkentették, amelyek robbanékony mozdulatokat, gyors irányváltásokat és fordulásokat igényelnek. Az eredmények hozzájárulhatnak a csontok egészségét megőrző és a csontritkulást megelőző mozgásprogramok hatékonyabb kialakításához.