Hova tűntek a bölcsődék?
1852 áprilisában nyílt meg az első bölcsőde Budapesten, nem sokkal lemaradva a világelső párizsi bölcsi után, amelyet 1844-ben adtak át a francia gyerekeknek és persze szülőknek. Hiszen a bölcsőde leginkább a dolgozni vágyó illetve kényszerülő édesanyák számára lenne fontos, a gyermekre való hatásáról már megoszlanak a vélemények. Sokan úgy vélik, hogy a pszichológiai fejlődés szempontjából korai egy két éves gyereket fél napokra elszakítani az édesanyjától, egy totyogósról pedig ne is beszéljünk. Sajnos azonban anyagilag sokan nem tehetik meg, hogy 3 éves korig otthon maradjanak a gyerekkel, ám itt jön az infrastrukturális buktató: csak a gyerekek 14%-ának van hely. Minek köszönhető ez a helyzet?
A rendszerváltást követően 2004-ben volt a legkevesebb bölcsődei férőhely az országban. Az akkori alig több mint 500-ról 2012-re 700 fölé emelkedett a bölcsődék száma. Ezekben az ezredfordulóhoz képest közel tízezerrel több gyermeket látnak el.
A gondozottak aránya is nő, azért is, mert a bölcsődei korosztály, vagyis a 0–3 éves gyermekek száma és aránya a 2013-as év enyhe növekedését leszámítva csökken a társadalomban.
A férőhelyek és a beíratott gyermekek száma közötti különbség egy évtized alatt a negyedére esett vissza. Ez azonban nem csak a férőhelyek bővülésének köszönhető. A téma szakértője, Scheer Éva a VS.hu-nak elmondta, egy 2010-es jogszabály-módosítás óta egy bölcsődei csoportban a korábbi 10 helyett 12-14 gyermek nevelhető, így egyből 20 százalékkal emelkedett a férőhelyszám. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az elmúlt években azért is csökkent a túljelentkezés, mert korábban az anya a bölcsődei ellátás igénybevétele mellett a gyes megtartásával akár 8 órában is dolgozhatott, 2011-től viszont legfeljebb heti harminc órát. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése, valamint a gondozási díj 2012-es bevezetése is visszavetette a bölcsődék iránti keresletet.
A jelentkezések országosan igen eltérően oszlanak meg. Túljelentkezés ott van, ahol van munkahely, és ahol nincs vagy alacsony a gondozási díj. Minden harmadik bölcsőde Közép-Magyarországon működik, de a 3 évnél fiatalabbak aránya is itt a legmagasabb (33%), és az összes fel nem vett gyermek 82 %-a is a régióban él. A főváros valamennyi kerületében van bölcsőde, 2012 végén összesen 161, ami a férőhelyek több mint 40 százaléka. Az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet még Csongrád megyében, kiemelkedően rossz viszont Nógrád megyében, ahol 2012-ben 16 jelentkező jutott egy helyre. A legkevesebb férőhely Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon van. A bölcsődék kétharmada a 10 ezer főnél népesebb településeken található, bizonyos településméret alatt pedig egyáltalán nincs: Budapesten és Pest megyében 40-42 %, vidéki nagyvárosokban 56-58 %, a kisebb településeken csupán 1-2% működik.
Magyarországon jelenleg a 3 év alatti gyermekek mindössze 13-14 százaléka kap bölcsődei ellátást. Ez már megközelíti a 1980-as évek 15 százalékát, de még mindig jelentősen elmarad a társadalmi, szakértői és uniós elvárásoktól. Az évtized első felében hasonló szintről nőtt 2-3 szorosára az olasz, portugál vagy spanyol bölcsődések aránya. Ezekben az országokban a kisgyermekes anyák 50-70 százaléka dolgozik, míg hazánkban 10-15 százalékuk. Szűcs Viktória szerint az új jogszabályok tovább nehezítik a helyzetet. A gyed extra bevezetésével minden dolgozó vagy tanuló szülő egy évnél idősebb gyermeke felvehető bölcsődébe a pénzbeli juttatások megtartásával, ami 180 ezer potenciális igénybe vevőt jelent a meglévő nagyjából 37 ezer férőhelyre.
Ez különösen kevés az EU-irányelvekhez képest. A 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzések értelmében 2010-ig a 3 évnél fiatalabb gyermekek harmadának kellett volna biztosítani a bölcsődei ellátást, ám ezt mindössze 11 tagállam tudta teljesíteni. Ezt követően új európai célt határoztak meg: 2020-ra a 4. életévet betöltött, de még nem iskolaköteles gyermekek legalább 95 %-ának koragyermekkori gondozásban kell részesülnie. Szűcs Viktória szerint a 33 %-os arányszám országos és önkormányzati szinten egyaránt jó referenciaérték. Ettől még igen messze vagyunk.
Pedig fontos lenne
A bölcsődei ellátás fontosságáról nincs érdemi vita. Szűcs Viktória szerint a bölcsőde társadalmi státusztól függetlenül sok pluszt ad minden családnak és gyermeknek, de a legfontosabb azon családok gyermekeinek, akik valamilyen hátránnyal küzdenek. A bölcsődei felvétel során éppen ezért ők előnyben is részesülnek, és 2014-től a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása után 105, illetve 110 %-os támogatás is igényelhető.
Szakértők szerint azonban a bölcsődei ellátás ma a középosztálybeli dolgozó nők privilégiuma. Mert:
Bölcsőde működtetése a 10 ezer fő fölötti településeken kötelező, több kisebb városban van, de csak a dolgozó nők támogatására, 10-20 férőhellyel. Falvakban, kistelepüléseken szinte elérhetetlen. Pedig a hátrányos helyzetű gyermekek többsége éppen ezeken a területeken lakik. Jelentős részük bölcsőde híján nem vagy nehezen jut hozzá alapvető szolgáltatásokhoz, például orvosi, védőnői ellátáshoz, oltásokhoz.
A bölcsőde szocializációs terepként is fontos.Továbbá segíti a szülők munkavállalási hajlandóságát.
A helyzet feloldására több megoldás született. 2009 óta az óvodákba is felvehetnek 2 évnél idősebb gyermekeket, húszból legfeljebb ötöt. Ez azért fontos, mert az óvoda az utolsóként megszűnő közintézmény egy településen, így szinte mindenhol van. 3 éves kortól kötelező biztosítani a gondozást, ez a döntés így egy évvel kitolja ennek lehetőségét.
A legújabb kutatások szerint a kisgyermekkori ellátás a gyerek jövője szempontjából is fontos. A kirekesztettség, az iskolázatlanság okozta elszegényedést a nagyon korai életszakaszban kell – és csak akkor lehet – megállítani. Ehhez viszont a szülőnek és a gyermeknek egyaránt szüksége van segítségre, tudatos odafigyelésre. Ebből az alapgondolatból indult ki egy másik megoldási lehetőség, a Biztos Kezdet Program, amelyet a legszegényebbek számára hoztak létre. (Bővebben itt írtunk róla.)
Scheer Éva szerint amellett, hogy a bölcsődében a gyermek minőségi nevelésben, gondozásban részesül, a szülők is hamarabb visszatérhetnek a munkaerőpiacra, ami a család gazdasági biztonságát, de a gazdaságot és a versenyképességet is javítaná,a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét is segíti, mivel a gyermekvállalás szűkíti a nők életpályáját.
Kiemelt szerepe lehetne a hátrányos helyzetű településeken a koragyerekkori fejlődés befolyásolásában, a szegénység újratermelődésének megakadályozásában.
Ha területileg egyenletes elosztásban a 0–3 éves korosztály harmadának lenne férőhely, az növelné a nők munkaerő-piaci aktivitását, egyben a hátrányos helyzetű településen élő gyermekek egészséges fejlődését is elősegítené.
A meglévő intézmények zsúfoltsága azt is mutatja, hogy szülői részről megvan az igény, az arányokat inkább a kínálat határozza meg. Felmérések szerint a gyesen lévő anyák harmada a gyermek kétéves kora után már munkába állna, de a munkavállalás nehézségei vagy a bölcsődei helyek hiánya ezt nem tette lehetővé.
A helyzetet javíthatják a kisebb, családiasabb gondozóhelyek, amelyek kiegyenlíthetik a bölcsődékkel való lefedettség területi különbségeit. A brit eredetű, itthon közel 20 éve létező családi napközi 5-7, legfeljebb 14 éves gyermek napközbeni ellátását biztosíthatja. Ma közel ezer működik, a férőhelyek száma 2007 óta megtízszereződött.
Kevesebből élnek, mint a létminimum
Új helyzetet teremtett a gondozási díj bevezetése. Korábban csak az étkezésért kellett fizetni, ami csak a működési költségek mintegy 6%-át fedezte, ezért sok fenntartó más módokon kért anyagi hozzájárulást a szülőktől. 2012-től viszont már a gondozásra is megállapítható térítési díj. A kettő együtt nem haladhatja meg az egy főre jutó nettó jövedelem 25 %-át, de a fenntartó önkormányzat kevesebbet is meghatározhat, illetve el is tekinthet attól. A díjmegállapítás jövedelemarányos, így a tehetősebb szülők nagyobb összeggel járulnak hozzá a szolgáltatás működtetéséhez. Nem kérhető térítési díj a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek, a három vagy több gyermeket nevelő vagy jövedelemmel nem rendelkező családok gyermekei, a tartósan beteg vagy fogyatékos, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésbe helyezett gyermekek gondozásáért.
Nagyok az eltérések. Van, ahol legfeljebb havi tízezer forintot kell fizetniük a szülőknek (Érd), esetleg sávos rendszer működik (Gödöllő), máshol mindenki ugyanannyit fizet (Pécs), a fővárosban csak a XIII. kerületben nem kérnek hozzájárulást. 2013-ig az intézmények 54,5 %-a élt a térítési díj bevezetésével (az önkormányzatiak 41, a nonprofit fenntartásúak 34, az egyéb fenntartásúak 14 %-a). Ez az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint csupán az összes beíratott gyermek 28 %-át érintette. A 285 intézmény összesen mintegy 386 millió forint bevételére tett szert a gondozási díjakból. A bevételnövelés számos fenntartónak sokat jelent, hiszen az állami normatíva összege 4 éve változatlan, 494 100 Ft/fő/év. Könnyítés, hogy míg korábban ez az összeg csökkent a gyermek hiányzásaival, 2014-től a beíratott gyermekek alapján járó finanszírozás lép életbe. A minisztérium várakozásai szerint ennek köszönhetően a bölcsődék finanszírozási, működtetési helyzete jelentős mértékben, mintegy 30%-kal javulhat. Scheer Éva szerint azonban a normatíva továbbra is legfeljebb a költségek 35-40%-át fedezi.
Szűcs Viktória szerint helytelen, hogy a hozzáférés sok esetben a szerencsén, az ügyességen, a kapcsolatokon, a szülők lakhelyén és pénzügyi helyzetén múlik. Kérdésünkre elmondta, nem irreális elvárás a bölcsődei ellátás ingyenessé tétele. Bár a koragyermekkori gondozás költségei legalább olyan nagyok lehetnek, mint az iskolai oktatásé, a kutatások azt mutatják, hogy a befektetés később jelentős megtakarítást, sőt többletbevételt jelenthet. A mindenki számára elérhető, magas színvonalú, befogadó bölcsődei nevelés hosszú távon több szempontból is megtérül: a gyermek 3 éves kora előtti munkába állás kedvező az államháztartás szempontjából, jövedelemtöbbletet jelent a családnak, a munkáltató számára szakemberei megtartását és anyagi hasznot hoz, emellett munkahelyeket is biztosít. Ennek realitását elsősorban a politikai akarat hiánya miatt nem látja Scheer Éva. De meglátása szerint a gondozási díj lehetősége diszkriminálja is a bölcsődei ellátást igénybe vevő családokat. Hiszen sem a 3 éves kortól kötelező óvodában, sem később az iskolai napköziben nem terheli őket semmilyen költség az étkezési díjon kívül. A bölcsődei ellátás színvonalát nagyban befolyásolja a gondozók megbecsültsége. Bár a minisztérium szerint ebben is történt előrelépés, valójában érdemi változást csak az idei évtől bevezetett ágazati pótlék hozott, ami bruttó 6000–17 200 Ft emelést jelent.
Szűcs Viktória árnyalja a képet. 2008 óta ugyan évente emelkedett a minimálbér, de a közalkalmazotti illetménytáblát befagyasztották, így ma az ágazatban foglalkoztatottak közel háromnegyede minimálbért vagy szakmunkás bérminimumot keres. A helyzetet nehezítette a 13. havi illetmény 2008-as, valamint a továbbképzést elvégzők plusz egy havi illetményének 2012-es eltörlése. A bruttó minimálbér emelése a 2010-es nettó jövedelemhez képest sokaknak csökkenést hozott a kompenzáció ellenére is (a családi adókedvezmény beleszámítása miatt), ehhez társul a nettó kereseti viszonyokat sújtó egykulcsos adórendszer. A dolgozók nagy része reálkereset-csökkenést szenvedett el, miközben mindennapos feladataik jelentősen növekedtek. A szociális területen dolgozók keresete ma a legalacsonyabb a közszférában. Ezt az év elején bevezetett szociális ágazati bérpótlék sem oldja meg, az ágazatban dolgozók háromnegyede ma ezzel együtt is kevesebb nettót keres, mint a 2012. évi létminimum (85 960 Ft).
Bajnai Gordon 2009 júniusában a következő 3 évre az óvodai és bölcsődei helyek 15 ezres bővítését, valamint a családi napközik növekvő támogatását ígérte, elsősorban EU-s forrásokból. Ezt már nem válthatta valóra. A bölcsődei ellátásban részesülők aránya évről évre emelkedik, 2008 óta csökken a férőhely hiányában fel nem vett gyerekek száma. Akkor 4771 gyermeket kellett elutasítani, 2012-ben már csak 2196-ot. Az EMMI szerint ez az Új Széchenyi-terv keretében megvalósuló férőhelyeknek köszönhető. Kiemelt cél, hogy ahol nincs bölcsődei ellátás, illetve kevés a férőhely, új beruházásokkal, bővítésekkel biztosítsák a szolgáltatást. A legelmaradottabb észak-magyarországi régióban – melynek fejlesztésére nagy figyelmet szentel a kormány, írta nekünk az EMMI – tavaly májusig 16 intézményben 292 új férőhelyet adtak át, és 12 intézményt újítottak fel. 2010–2014 között 7 régióban összesen 28 milliárd forintból több mint 6000 új férőhely jött létre, valamint 4800-at korszerűsítettek. Ezzel mintegy 1000 új munkahely is létrejött. A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése, ezen belül is különösen a férőhelyek bővítése, a 2014–2020-as időszakban is prioritás lesz a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben.
Forrás: vs.hu
