2014.04.23. 12:00:00 5701 22

Hova tűntek a bölcsődék?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

1852 áprilisában nyílt meg az első bölcsőde Budapesten, nem sokkal lemaradva a világelső párizsi bölcsi után, amelyet 1844-ben adtak át a francia gyerekeknek és persze szülőknek. Hiszen a bölcsőde leginkább a dolgozni vágyó illetve kényszerülő édesanyák számára lenne fontos, a gyermekre való hatásáról már megoszlanak a vélemények. Sokan úgy vélik, hogy a pszichológiai fejlődés szempontjából korai egy két éves gyereket fél napokra elszakítani az édesanyjától, egy totyogósról pedig ne is beszéljünk. Sajnos azonban anyagilag sokan nem tehetik meg, hogy 3 éves korig otthon maradjanak a gyerekkel, ám itt jön az infrastrukturális buktató: csak a gyerekek 14%-ának van hely. Minek köszönhető ez a helyzet?

Hova tűntek a bölcsődék? - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Hova tűntek a bölcsődék?

A rendszerváltást követően 2004-ben volt a legkevesebb bölcsődei férőhely az országban. Az akkori alig több mint 500-ról 2012-re 700 fölé emelkedett a bölcsődék száma. Ezekben az ezredfordulóhoz képest közel tízezerrel több gyermeket látnak el.

A gondozottak aránya is nő, azért is, mert a bölcsődei korosztály, vagyis a 0–3 éves gyermekek száma és aránya a 2013-as év enyhe növekedését leszámítva csökken a társadalomban.

A férőhelyek és a beíratott gyermekek száma közötti különbség egy évtized alatt a negyedére esett vissza. Ez azonban nem csak a férőhelyek bővülésének köszönhető. A téma szakértője, Scheer Éva a VS.hu-nak elmondta, egy 2010-es jogszabály-módosítás óta egy bölcsődei csoportban a korábbi 10 helyett 12-14 gyermek nevelhető, így egyből 20 százalékkal emelkedett a férőhelyszám. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az elmúlt években azért is csökkent a túljelentkezés, mert korábban az anya a bölcsődei ellátás igénybevétele mellett a gyes megtartásával akár 8 órában is dolgozhatott, 2011-től viszont legfeljebb heti harminc órát. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése, valamint a gondozási díj 2012-es bevezetése is visszavetette a bölcsődék iránti keresletet.

A jelentkezések országosan igen eltérően oszlanak meg. Túljelentkezés ott van, ahol van munkahely, és ahol nincs vagy alacsony a gondozási díj. Minden harmadik bölcsőde Közép-Magyarországon működik, de a 3 évnél fiatalabbak aránya is itt a legmagasabb (33%), és az összes fel nem vett gyermek 82 %-a is a régióban él. A főváros valamennyi kerületében van bölcsőde, 2012 végén összesen 161, ami a férőhelyek több mint 40 százaléka. Az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet még Csongrád megyében, kiemelkedően rossz viszont Nógrád megyében, ahol 2012-ben 16 jelentkező jutott egy helyre. A legkevesebb férőhely Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon van. A bölcsődék kétharmada a 10 ezer főnél népesebb településeken található, bizonyos településméret alatt pedig egyáltalán nincs: Budapesten és Pest megyében 40-42 %, vidéki nagyvárosokban 56-58 %, a kisebb településeken csupán 1-2% működik.

Magyarországon jelenleg a 3 év alatti gyermekek mindössze 13-14 százaléka kap bölcsődei ellátást. Ez már megközelíti a 1980-as évek 15 százalékát, de még mindig jelentősen elmarad a társadalmi, szakértői és uniós elvárásoktól. Az évtized első felében hasonló szintről nőtt 2-3 szorosára az olasz, portugál vagy spanyol bölcsődések aránya. Ezekben az országokban a kisgyermekes anyák 50-70 százaléka dolgozik, míg hazánkban 10-15 százalékuk. Szűcs Viktória szerint az új jogszabályok tovább nehezítik a helyzetet. A gyed extra bevezetésével minden dolgozó vagy tanuló szülő egy évnél idősebb gyermeke felvehető bölcsődébe a pénzbeli juttatások megtartásával, ami 180 ezer potenciális igénybe vevőt jelent a meglévő nagyjából 37 ezer férőhelyre.

Ez különösen kevés az EU-irányelvekhez képest. A 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzések értelmében 2010-ig a 3 évnél fiatalabb gyermekek harmadának kellett volna biztosítani a bölcsődei ellátást, ám ezt mindössze 11 tagállam tudta teljesíteni. Ezt követően új európai célt határoztak meg: 2020-ra a 4. életévet betöltött, de még nem iskolaköteles gyermekek legalább 95 %-ának koragyermekkori gondozásban kell részesülnie. Szűcs Viktória szerint a 33 %-os arányszám országos és önkormányzati szinten egyaránt jó referenciaérték. Ettől még igen messze vagyunk.

Pedig fontos lenne

A bölcsődei ellátás fontosságáról nincs érdemi vita. Szűcs Viktória szerint a bölcsőde társadalmi státusztól függetlenül sok pluszt ad minden családnak és gyermeknek, de a legfontosabb azon családok gyermekeinek, akik valamilyen hátránnyal küzdenek. A bölcsődei felvétel során éppen ezért ők előnyben is részesülnek, és 2014-től a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása után 105, illetve 110 %-os támogatás is igényelhető.

Szakértők szerint azonban a bölcsődei ellátás ma a középosztálybeli dolgozó nők privilégiuma. Mert:

Bölcsőde működtetése a 10 ezer fő fölötti településeken kötelező, több kisebb városban van, de csak a dolgozó nők támogatására, 10-20 férőhellyel. Falvakban, kistelepüléseken szinte elérhetetlen. Pedig a hátrányos helyzetű gyermekek többsége éppen ezeken a területeken lakik. Jelentős részük bölcsőde híján nem vagy nehezen jut hozzá alapvető szolgáltatásokhoz, például orvosi, védőnői ellátáshoz, oltásokhoz.

A bölcsőde szocializációs terepként is fontos.Továbbá segíti a szülők munkavállalási hajlandóságát.

A helyzet feloldására több megoldás született. 2009 óta az óvodákba is felvehetnek 2 évnél idősebb gyermekeket, húszból legfeljebb ötöt. Ez azért fontos, mert az óvoda az utolsóként megszűnő közintézmény egy településen, így szinte mindenhol van. 3 éves kortól kötelező biztosítani a gondozást, ez a döntés így egy évvel kitolja ennek lehetőségét.

A legújabb kutatások szerint a kisgyermekkori ellátás a gyerek jövője szempontjából is fontos. A kirekesztettség, az iskolázatlanság okozta elszegényedést a nagyon korai életszakaszban kell – és csak akkor lehet – megállítani. Ehhez viszont a szülőnek és a gyermeknek egyaránt szüksége van segítségre, tudatos odafigyelésre. Ebből az alapgondolatból indult ki egy másik megoldási lehetőség, a Biztos Kezdet Program, amelyet a legszegényebbek számára hoztak létre. (Bővebben itt írtunk róla.)

Scheer Éva szerint amellett, hogy a bölcsődében a gyermek minőségi nevelésben, gondozásban részesül, a szülők is hamarabb visszatérhetnek a munkaerőpiacra, ami a család gazdasági biztonságát, de a gazdaságot és a versenyképességet is javítaná,a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét is segíti, mivel a gyermekvállalás szűkíti a nők életpályáját.

Kiemelt szerepe lehetne a hátrányos helyzetű településeken a koragyerekkori fejlődés befolyásolásában, a szegénység újratermelődésének megakadályozásában.

Ha területileg egyenletes elosztásban a 0–3 éves korosztály harmadának lenne férőhely, az növelné a nők munkaerő-piaci aktivitását, egyben a hátrányos helyzetű településen élő gyermekek egészséges fejlődését is elősegítené.

A meglévő intézmények zsúfoltsága azt is mutatja, hogy szülői részről megvan az igény, az arányokat inkább a kínálat határozza meg. Felmérések szerint a gyesen lévő anyák harmada a gyermek kétéves kora után már munkába állna, de a munkavállalás nehézségei vagy a bölcsődei helyek hiánya ezt nem tette lehetővé.

A helyzetet javíthatják a kisebb, családiasabb gondozóhelyek, amelyek kiegyenlíthetik a bölcsődékkel való lefedettség területi különbségeit. A brit eredetű, itthon közel 20 éve létező családi napközi 5-7, legfeljebb 14 éves gyermek napközbeni ellátását biztosíthatja. Ma közel ezer működik, a férőhelyek száma 2007 óta megtízszereződött.

Kevesebből élnek, mint a létminimum

Új helyzetet teremtett a gondozási díj bevezetése. Korábban csak az étkezésért kellett fizetni, ami csak a működési költségek mintegy 6%-át fedezte, ezért sok fenntartó más módokon kért anyagi hozzájárulást a szülőktől. 2012-től viszont már a gondozásra is megállapítható térítési díj. A kettő együtt nem haladhatja meg az egy főre jutó nettó jövedelem 25 %-át, de a fenntartó önkormányzat kevesebbet is meghatározhat, illetve el is tekinthet attól. A díjmegállapítás jövedelemarányos, így a tehetősebb szülők nagyobb összeggel járulnak hozzá a szolgáltatás működtetéséhez. Nem kérhető térítési díj a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek, a három vagy több gyermeket nevelő vagy jövedelemmel nem rendelkező családok gyermekei, a tartósan beteg vagy fogyatékos, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésbe helyezett gyermekek gondozásáért.

Nagyok az eltérések. Van, ahol legfeljebb havi tízezer forintot kell fizetniük a szülőknek (Érd), esetleg sávos rendszer működik (Gödöllő), máshol mindenki ugyanannyit fizet (Pécs), a fővárosban csak a XIII. kerületben nem kérnek hozzájárulást. 2013-ig az intézmények 54,5 %-a élt a térítési díj bevezetésével (az önkormányzatiak 41, a nonprofit fenntartásúak 34, az egyéb fenntartásúak 14 %-a). Ez az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint csupán az összes beíratott gyermek 28 %-át érintette. A 285 intézmény összesen mintegy 386 millió forint bevételére tett szert a gondozási díjakból. A bevételnövelés számos fenntartónak sokat jelent, hiszen az állami normatíva összege 4 éve változatlan, 494 100 Ft/fő/év. Könnyítés, hogy míg korábban ez az összeg csökkent a gyermek hiányzásaival, 2014-től a beíratott gyermekek alapján járó finanszírozás lép életbe. A minisztérium várakozásai szerint ennek köszönhetően a bölcsődék finanszírozási, működtetési helyzete jelentős mértékben, mintegy 30%-kal javulhat. Scheer Éva szerint azonban a normatíva továbbra is legfeljebb a költségek 35-40%-át fedezi.

Szűcs Viktória szerint helytelen, hogy a hozzáférés sok esetben a szerencsén, az ügyességen, a kapcsolatokon, a szülők lakhelyén és pénzügyi helyzetén múlik. Kérdésünkre elmondta, nem irreális elvárás a bölcsődei ellátás ingyenessé tétele. Bár a koragyermekkori gondozás költségei legalább olyan nagyok lehetnek, mint az iskolai oktatásé, a kutatások azt mutatják, hogy a befektetés később jelentős megtakarítást, sőt többletbevételt jelenthet. A mindenki számára elérhető, magas színvonalú, befogadó bölcsődei nevelés hosszú távon több szempontból is megtérül: a gyermek 3 éves kora előtti munkába állás kedvező az államháztartás szempontjából, jövedelemtöbbletet jelent a családnak, a munkáltató számára szakemberei megtartását és anyagi hasznot hoz, emellett munkahelyeket is biztosít. Ennek realitását elsősorban a politikai akarat hiánya miatt nem látja Scheer Éva. De meglátása szerint a gondozási díj lehetősége diszkriminálja is a bölcsődei ellátást igénybe vevő családokat. Hiszen sem a 3 éves kortól kötelező óvodában, sem később az iskolai napköziben nem terheli őket semmilyen költség az étkezési díjon kívül. A bölcsődei ellátás színvonalát nagyban befolyásolja a gondozók megbecsültsége. Bár a minisztérium szerint ebben is történt előrelépés, valójában érdemi változást csak az idei évtől bevezetett ágazati pótlék hozott, ami bruttó 6000–17 200 Ft emelést jelent.

Szűcs Viktória árnyalja a képet. 2008 óta ugyan évente emelkedett a minimálbér, de a közalkalmazotti illetménytáblát befagyasztották, így ma az ágazatban foglalkoztatottak közel háromnegyede minimálbért vagy szakmunkás bérminimumot keres. A helyzetet nehezítette a 13. havi illetmény 2008-as, valamint a továbbképzést elvégzők plusz egy havi illetményének 2012-es eltörlése. A bruttó minimálbér emelése a 2010-es nettó jövedelemhez képest sokaknak csökkenést hozott a kompenzáció ellenére is (a családi adókedvezmény beleszámítása miatt), ehhez társul a nettó kereseti viszonyokat sújtó egykulcsos adórendszer. A dolgozók nagy része reálkereset-csökkenést szenvedett el, miközben mindennapos feladataik jelentősen növekedtek. A szociális területen dolgozók keresete ma a legalacsonyabb a közszférában. Ezt az év elején bevezetett szociális ágazati bérpótlék sem oldja meg, az ágazatban dolgozók háromnegyede ma ezzel együtt is kevesebb nettót keres, mint a 2012. évi létminimum (85 960 Ft).

Bajnai Gordon 2009 júniusában a következő 3 évre az óvodai és bölcsődei helyek 15 ezres bővítését, valamint a családi napközik növekvő támogatását ígérte, elsősorban EU-s forrásokból. Ezt már nem válthatta valóra. A bölcsődei ellátásban részesülők aránya évről évre emelkedik, 2008 óta csökken a férőhely hiányában fel nem vett gyerekek száma. Akkor 4771 gyermeket kellett elutasítani, 2012-ben már csak 2196-ot. Az EMMI szerint ez az Új Széchenyi-terv keretében megvalósuló férőhelyeknek köszönhető. Kiemelt cél, hogy ahol nincs bölcsődei ellátás, illetve kevés a férőhely, új beruházásokkal, bővítésekkel biztosítsák a szolgáltatást. A legelmaradottabb észak-magyarországi régióban – melynek fejlesztésére nagy figyelmet szentel a kormány, írta nekünk az EMMI – tavaly májusig 16 intézményben 292 új férőhelyet adtak át, és 12 intézményt újítottak fel. 2010–2014 között 7 régióban összesen 28 milliárd forintból több mint 6000 új férőhely jött létre, valamint 4800-at korszerűsítettek. Ezzel mintegy 1000 új munkahely is létrejött. A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése, ezen belül is különösen a férőhelyek bővítése, a 2014–2020-as időszakban is prioritás lesz a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A férfiak vagy nők barátsága tart tovább?

Fordíthatjuk tekintetünket a világ bármely részére, mindenhol meggyőződhetünk „az ember társas lény” örökigazságáról. Egymagában a teremtés koronájaként méltatott emberi lény gyenge, örökös célpontja a veszélynek, fenyegetettségnek. Ezért emberi kapcsolatok és együttműködések bázisára épülő társadalmat rendezett maga köré, melyben megosztotta a tevékenységeket, szorosabbra fűzte az ember-ember köteléket. Mindeközben észlelte, hogy bizonyos kapcsolattípusokért érdemes többet munkálkodni, azok minőségét folyamatosan növelni – leginkább a család, a rokonság, a partnerkapcsolat és a barátság tartozik ezek közé. Ez utóbbi kapcsolattípus kapcsán kérdésként merülhet fel, hogy vajon melyik nem képviselői képesek és készek hosszabb távú barátságok kialakítására és fenntartására?

Befejeztem, nem fejeztem? Tudj meg többet a Zeigarnik-hatásról

Ma milyen eddig még befejezetlenül várakozó teendők jutnak eszedbe? Ezzel szemben pedig hányszor fordul elő az, hogy olyan feladataidra gondolsz, amelyeknek a végére már sikerült pontot tenned? Mennyire érzel leküzdhetetlen késztetést arra, hogy tovább nézz egy függőben hagyott cselekményű sorozatot? Mindezek a kérdések szorosan összefüggnek a Zeigarnik-effektus néven futó jelenséggel. Hogy miről is van szó? Erre a kérdésre az alábbiakban keressük a választ.

Süssük magunk a (mindennapi) kenyerünket – Legalább 10 okunk lehet erre

Szokták mondani, hogy a kenyér az élet szimbóluma, a kovász pedig a lelke. Nem meglepő hát, hogy a pandémia alatt többen igyekeztek elsajátítani a házi kenyérsütés csínját-bínját. Legyen szó bár a klasszikus kovászos, az élesztős vagy sütőporos, a teljes kiőrlésű vagy fehér liszttel készített, a világos vagy barna, a ropogós vagy puha változatokról, bizony nem sokan tudnak ellenállni a frissen sült kenyér illatának.