2017.02.21. 17:02:48 10590 276

Garantált bérminimum - Neked is jár?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

2017 év kezdetétől jelentősen emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében az előbbi 127 500,- Ft, az utóbbi 161 000,- Ft-ra nőtt a vonatkozó Kormányrendelet alapján. 2018-tól pedig 138 000,- Ft, illetve 180 500,- Ft szerepel jelenleg a jogszabályban.

Gépkezelő - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Gépkezelő

Mivel az előző évekhez képest jelentős a változás, nagyon sok munkavállaló számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik kategóriába tartozik. Ha Ön is minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló, vajon tisztában van azzal, hogy melyikre jogosult?

Kezdjük azzal, hogy kire is terjed ki a jogszabály személyi hatálya. A Kormányrendelet munkáltatót és munkavállalót említ, ezért a gyakorlatban már előfordult, hogy önkormányzati közalkalmazottnak nem akarták megfizetni a garantált bérminimumot, mivel ő nem munkavállaló. Természetesen a Kormányrendelet hatálya kiterjed a különféle közszolgálatban állókra és foglalkoztatóikra. Így lényegében mindenki a hatálya alá tartozik, aki munkát végez.

A garantált bérminimumra azok a munkavállalók jogosultak, akiket olyan munkakörben foglalkoztatnak, amely legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Nem a tényleges végzettségnek van tehát a jogosultság szempontjából jelentősége, hanem annak, hogy a betöltött munkakörhöz szükséges-e középfokú iskolai- vagy szakképzettség. Ez pedig gyakori viták forrása.

Egy másik, az országos Képzési Jegyzékről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet segít az eligazodásban. Ennek 1. sz. melléklete tartalmazza a szakképesítéseket és azt, hogy az adott szakképesítéshez milyen besorolási szint (21-től 62-ig) tartozik. Ezek lehetnek alapfokúak, középfokúak (ebből is alsó- és felső középfokú), emelt szintű- és felsőfokú szakképesítések.

A garantált bérminimum szempontjából azok a szakképesítések számítanak, amelyek legalább középfokúak, azaz a jogszabályi szintjük legalább 31-es vagy e feletti. Pl. az autóbuszvezetői szakképesítés szintje 35-ös. Ez egy középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

A garantált bérminimumra jogosultságot tehát az OKJ-s Korm. rendeletben ellenőrizhető annak alapján, hogy a munkaköri feladatok milyen minimális szakképesítést igényelnek.

dr. Vágány Tamás

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Intenzív csaláshullámra figyelmeztet az Internet Hotline

Az elmúlt két hónapban mintegy százötven bejelentés érkezett az MVM Next és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevével visszaélő weboldalakról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) online jogsegélyszolgálatához. A csalók SMS- és e-mail üzenetekben hivatalosnak látszó weboldalakra próbálják irányítani a címzetteket, hogy így szerezzék meg bankkártyaadataikat. Az Internet Hotline szakértői hangsúlyozzák: a szolgáltatók és a hatóságok valós megkeresései soha nem tartalmaznak fizetési oldalra vezető linkeket - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken.

Akciók csapdájában: mikor spórolunk, mikor nem

Leárazás. Kedvezmény. „Csak ma.” „Utolsó darabok.” Az akciók világa ismerős és csábító, különösen akkor, amikor az árak folyamatosan emelkednek. Sokszor érezzük úgy, hogy egy jó vásárlással pénzt takarítunk meg – mégis hónap végén ott a kérdés: vajon hová tűnt? Az akció önmagában nem ellenség, de nem mindegy, mikor jelent valódi spórolást, és mikor csak annak illúzióját.

„Nem akarok dolgozni” – csendes lázadás a munkahelyeken

Nem hangos tiltakozás, nincs sztrájk, nincsenek transzparensek. Csak egyre több ember, aki pontosan annyit dolgozik, amennyi a munkaköri leírásában szerepel – és semmivel sem többet. A „nem akarok dolgozni” nem lustaság, hanem üzenet. Egy halk, de annál erősebb reakció arra, ahogyan a munkahelyek működnek.