Ezt teszi a gyermekünk agyával a TV!
Önmagában megosztó téma, hogy hagyjuk-e a gyermeket tévézni, számítógépezni, tabletezni, egyéb kütyüket nyomkodni – többnyire a tartalmak miatt. Még ha közös nevezőre jutnánk is, ott jön, a mit, mikor, mennyit kérdése. A szakemberek szerint azonban nemcsak a tartalom a kérdéses, hanem hogy egyáltalán hagyjuk-e őket tévézni.
A tartalomnál tehát sokkal fontosabb, hogy milyen neurobiológiai folyamatok játszódnak le a tévénézés során egy gyermek agyában.
Nagyon leegyszerűsítve és konyhanyelvre fordítva folyamatot: az érzelmeinket, cselekvéseinket és gondolkodásunkat meghatározó genetikai programok akkor jönnek létre a gyermek agyában, ha a valóságban is rendszeresen tapasztalunk. Tehát ezeknek a neuronális áramköröknek a kialakulásához egyáltalán nem járul hozzá a televízió és egyéb kütyük használata, bármilyen tartalom megy is benne.
A testi tapasztalatok, a gyermek saját testének, fizikai valójának használata – és ezáltal feltérképezése azonban elengedhetetlen a megfelelő agyfejlődéshez. Tehát a testünk tanulása, a mászás, ugrálás, egyensúlyozás, játék által meghatározó egész életünkben. Ilyenkor fejlődnek a kognitív képességeink, például tudományos kutatás bizonyítja, hogy a jól egyensúlyozó gyerekek a matematikában is erősebben teljesítenek. A háromdimenziós gondolkodáshoz szintén a testérzet ismerete szükséges – ez az, amit a tv előtt ülő gyermek semmilyen szinten nem fejleszt.
Nem feltétlenül a sportolás a lényeg
Meglepő, de a fejlődéshez szükséges folyamatokat nem csak a direkt mozgások, sportok fejlesztik. Az egyik legerősebb testtanulás az éneklés. Az éneklés során ugyanis nagyon precízen kell a hangszálainkat mozgatnunk, hogy a megfelelő hangot kapjuk végeredményképpen. Hosszútávon ez a finom-motorikus gyakorlat meghatározó a gondolkodásmód kialakulásában is. A dalolás során ráadásul eleve komplex feladatot végez a gyermek, hiszen észben tartja a teljes dalt, a megfelelő időzítésben a megfelelő hangot találja el, és csoportos éneklés során a többiekhez is automatikusan megtanul alkalmazkodni.
Nem derül ki, mi van a háttérben
A fejlődési és tanulási folyamatnak egy része a digitalizációnak köszönhetően egyértelműen kimarad. Korábban a gyerekek megismerték a körülöttük lévő tárgyak működését, a dolgok hátterét, okát. Ma már nem látják azt, hogy ami működik mitől működik – például mitől megy arrébb a kurzor, ha megmozdítod az egeret.
Ebből pedig az válhat automatikussá, hogy a dolgokat a mögöttük álló értelem nélkül kell elfogadniuk. Ez pedig egyértelműen nem nyújt segítséget a produktív gondolkodáshoz. Mivel a virtuális világ működésének háttere elérhetetlen és befolyásolhatatlan számukra, így az önhatékonyságuk is komoly csorbát szenved.
Jobb-e az olvasás?
Egy nagy és határozott igen a válasz. Olvasás közben az agy a formákból betűket, betűkből szavakat, mondatokat, majd a mondatokból képeket alkot. Míg a filmnézés során a fantázia használata nem szükséges, kész képeket kapunk, az olvasás élményében tevékenyen részt vesz az agy.
Forrás: welsimanohaz.blog.hu/2016/09/20/mi_zajlik_a_gyerekek_agyaban_ha_teveznek_818
