Ezeket ne tedd meg másokért!
Az önbizalomhiány nem egyszerű jelenség. Rengetegen küzdenek vele. Azért, hogy elfogadjon bennünket a környezetünk és hibátlanoknak tűnjünk, sokszor erőn felül küzdünk. Azonban jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy senki sem tökéletes. Nem leszünk képesek soha mindenkinek megfelelni.
Felesleges is ilyesmivel próbálkozni. Ha elfogadjuk saját magunkat a hibáinkkal együtt, akkor a szerelem is ránk találhat és jóval magabiztosabban fogunk élni. Hoztunk néhány olyan gondolatot, amit megfontolva nem fogunk csak azért cselekedni, hogy lenyűgözzünk másokat.
A szerénység nagyon becsülendő tulajdonság. Azonban ha túlzásba visszük egyrészt visszaüt, másrészt sokkal inkább lehet fölösleges panaszkodás, mint őszinte és nyílt megnyilvánulás. A túl szerénynek mutatkozó ember bizonytalannak és önállótlannak, szinte gyerekesnek tűnhet. Ez a másik szemében már negatív érzésbe csaphat át. Úgy fogja gondolni, csak a siránkozás erejéig van rá szükség. Továbbá azt is megerősítheti a másikban, hogy megbízhatatlan és gyenge emberrel áll szemben, aki ha kell és szükséges, még saját magáért sem képes kiállni, nemhogy másokért. Vigyázzunk ezzel. Ha van mire büszkének lennünk, akkor azt igenis mutassuk meg.
A selfie-k ma rendkívül népszerűek, főleg a fiatalok körében. Menőnek és tökéletesnek látszunk, holott lehet, hogy a kép, amit a külvilág felé mutatunk, a valóságban igencsak fájdalmas. Egyrészt ez a viselkedésmód látványos ugyan, de hamis, ugyanakkor nagyon magányossá tesz. Elkezdünk félni attól, hogy lebukunk. Ha másnak mutatkozunk a környezeted kedvéért, mint akik igazából vagyunk, az nem szimpátiát fog kiváltani. A környezetünk előbb-utóbb érezni fogja azt a zavart, ahogyan az igazságot leplezni próbáljuk. A látszat fenntartása pedig egyre nehezebb és komoly lelkiismeretfurdalással és szégyenérzettel is járhat. Hiszen a fotó ugyan hazudhat, de a tükör az nem fog. Igyekezzünk valódiak és hitelesek lenni.
A nagylelkűség megmutatkozhat drága ajándékok és csodás programok formájában is. Természetes, hogy egy kapcsolat elején igyekszünk minél jobban lenyűgözni a másikat. Attól tartunk, ha a kevésbé előnyös oldalunkat mutatjuk az nem nagyon fog tetszeni a környezetünknek. Ha nem a valódi önmagunkat adjuk, az hosszútávon nagyon kényelmetlenné és fárasztóvá válhat. Teljesen más szerepet játszani örökké nem lehet. Ki fog bújni a szög a zsákból és akkor viszont óriási csalódás várhat mindkettőtökre. Jobb, ha őszinték vagyunk és ugyan nem csőstül zúdítjuk a választottunkra minden rémes tulajdonságunkat, de lehetőleg gondoskodunk arról, hogy ne csak a természetünk rózsaszín oldalát lássa. Bajban és a sötét oldalon ismerszik meg igazán az ember. Ha tudni akarjuk ki az igazi, akkor ne kíméljük. Túl fogjuk élni, mindketten.
Nagyon nagylelkűnek tűnhet az az ember, aki bármit megtesz a másikért, lemondva szinte minden álmáról és igényéről, saját magát háttérbe tolva. Nagyon nagy hibát követ el. Szimpatikus lehet ez az önfeláldozás egy darabig, de ha feladjuk az álmainkat, a másik ember szemében elvész az a tulajdonság, amiért megszeretett bennünket. Szinte jelentéktelenné válunk mellette. A legjobbat érdemeljük mi is, minden nagyképűség nélkül. Mindig törekedjünk arra, hogy sokkal jobbak legyünk, akár van mellettünk valaki, akár nincs. Nem fogjuk megbánni, mert így mindig értékesek maradunk mások számára.
A barátság az barátság, nem pedig érdek kapcsolat. Ha őszinte és szoros kapcsolatot szeretnénk a barátainkkal, akkor nagyon vigyázzunk arra, hogy ne használjuk ki őket, a közösségi oldalakon sem. Nem muszáj a kapcsolatainkkal dicsekedni. Nem mindenki szereti ott kiteregetni a magánéletét. Ha pedig mondjuk épp párválasztás előtt áll, akkor különösen nem fog neki jót tenni, sem tetszeni, ha a legjobb barátjával, pláne ha ellenkező nemű, pózol a közösségi oldalakon. Tartsuk tiszteletben a másik magánéletét.
Végül pedig, nagyon nagylelkűnek tűnhet, ha valaki a barátainak fizeti a vacsorát, az éttermet, a sört, a mozit és a külföldi utakat. Az ilyen embereknek rendkívül sok barátja lesz, nagyon gyorsan, míg tart ez a sikerszéria. Abban a pillanatban, ahogy ezek a meghívások megfogyatkoznak, a látszólagos barátok hirtelen nagyon nem érnek majd rá. Tudni kell, hogy ez nem nagylelkűség, csak szimplán lúzerség. Emberek imádják kihasználni mások naívságát. Sajnos az a keserű igazság, hogy ezzel semmi tekintélyre sem teszünk szert, csak szerencsétlen balekokká válunk mások szemében. Érdemes ezeken elgondolkodni.
