2015.05.19. 09:37:49 6291 110

Évente egymillió tonna élelmiszer kerül a kukába Ausztriában
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Évente egymillió tonna élelmiszer kerül a kukába Ausztriában - derül ki egy hétfőn Linzben bemutatott tanulmányból, amelyet az osztrák környezetvédelmi minisztérium, több tartomány és a bécsi Munkakamara (AK Wien) megbízásából készített az Osztrák Ökológiai Intézet.

Maradék - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Maradék

A világ élelmiszertermelésének harminc százalékát nem fogyasztják el. Európai uniós szinten évente 89 millió tonna élelmiszer kerül a kukába. Ausztriában 300 ezer tonna élelmiszert a háztartások, 250 ezer tonnát a vendéglátás, 100 ezer tonnát az élelmiszerkereskedelem dob ki, a többi az előállítás és feldolgozás során végzi a szemetesben.

Bécsben a szociális boltok 102 leadóhelyén és egyéb karitatív szervezeteknél mintegy 11 ezer tonna élelmiszert vettek át legutóbb országszerte, ebből tízezer tonna a fogyasztókhoz került. Több mint a fele az élelmiszeradományoknak a kereskedelemből származik, a maradék a sütödékből, nagykereskedőktől, előállítóktól vagy a piacokról, esetleg magánháztartásokból.

A rendszer alapvetően működik, a 96 százalékos felhasználási arány nagyszerű - mondta az alsó-ausztriai környezetvédelmi tanácsos, Rudi Anschober, aki a tanulmány eredményeit a jövő héten mutatja be részletesen a tartományi környezetvédelmi konferencián.

A felmérés rámutat: az élelmiszert gyorsabban kellene továbbadni, a terméket pedig rögtön a tömegétkeztetésbe kellene juttatni. Fontos szempont még a hűtés is, ahol ugyanis gyümölcsöt és zöldséget nagy mennyiségben használnak, ott gondoskodni kell arról is, hogy sokáig eltartható legyen az áru.

A szakértők szorgalmazzák továbbá a jobb szállítást és elosztást. A SOMA szociális bolt vezetője azt javasolta, hogy inkább egy nagyobb bolt működjön elosztóközpontként. A mozgó leadóközpontok ugyanis hetente csak egyszer nyitnak ki, a nagyobb boltok pedig a tárolásról is jobban tudnak gondoskodni.

Ausztriában a nagy üzletláncok is részt vesznek az élelmiszerek leadásában. A Spar áruházlánc fenntarthatósági vezetője, Franz Hölzl szerint a munkatársak erkölcsileg sem értenek azzal egyet, hogy a szemétbe dobjanak élelmiszert.

Az élelmiszerek ésszerűbb és hatékonyabb felhasználásért küzdő United Against Waste Egyesület készített korábban tanulmányt a témában, amelyből többek között az is kiderült, hogy odafigyeléssel 2020-ig megfelezhető az élelmiszerhulladék mennyisége.

Forrás:MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Megéri-e beépíteni a tetőteret?

Egy korszerű elvárásoknak minden szempontból megfelelő, komfortos padlástér kialakítása sokak számára kívánatos megoldásnak bizonyul. A kialakítás igényét illetően több cél lehet a mozgatórugó. Ugyanakkor az akadályozó tényezőkkel is szembe kell nézni, optimális esetben még a szakemberrel való szerződéskötést megelőző szakaszokban, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések.

Mutatjuk, mely országokba költözik a legtöbb magyar ember

Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?

Biztonsággal ihatjuk-e a csapvizet?

A Világgazdasági Fórum szerint a világ vízkészlete válságos helyzetbe került, mely erőteljesen összefonódik bolygónk természeti tőkéjének kimerülésével. Nem beszélve az egyre kiszámíthatatlanabbá formálódott csapadékmintáról, a kritikus ütemben zsugorodó jégtakarókról, az egyre sűrűbben jelentkező áradásokról és aszályokról, az emelkedő hőmérséklet által megzavart teljes globális vízciklusról. Érthető, ha felmerül a kérdés: hogy állunk ma Magyarországon a vízkészlet kérdésével és a vízminőséggel? Biztonsággal ihatjuk-e a csapból folyó vizet?