Érett már a sulira? Segítünk eldönteni!
Ha gyermeked/unokád bármelyik évben is, de augusztus 31-ig betölti a 6. életévét iskolába mehet. Igen, így feltételesen, hiszen az iskolaérettség feltétele nem csupán a minimális életkor betöltése, hanem magába foglalja a pszichés és fizikai alkalmasságot, továbbá a kognitív érettséget is. De mi is ez az utóbbi pontosan?
A kognitív funkciók olyan közvetlen és közvetett megismerő (és gondolkodási) tevékenységek, amelyek kihatnak arra, hogy az életben mennyire leszünk sikeresek. Ezek közé tartozik többek között például az észlelés, az emlékezés, a számolás, a megismert nyelvek használata. Minden olyan fontos készség, amely az iskoláskorú gyermekek számára elengedhetetlen. Az első és legfontosabb az anyanyelv kellő szintű elsajátítása, azaz egy adott témáról összefüggő mondatokat alkosson, és önálló gondolatokat tudjon a kicsi közölni.
Ildomos ismernie a személyi adatait, a lakhelyét, meg kell tudnia különböztetni egymástól a napszakokat és az évszakokat. A problémamegoldó készség ugyancsak elengedhetetlen lesz az iskolai feladatok megoldásánál, akárcsak a huzamosabb ideig tartó figyelem képessége, mivel a tanórákon a figyelemzavar nemcsak az ő, hanem a többi elsős munkáját is nehezítheti.
Egy leendő elsősnek a megfelelő térérzék és a szín- vagy formaállandóság kialakulása nélkül sokkal nehezebb dolga lesz, így a szülő felelőssége is, hogy egy, az iskolaérettséget vitatott helyzetben kéri-e az újabb évet az óvodában vagy inkább az első iskolai év(ek)ben küzd meg a felzárkóztatással.
A kognitív képességek később a gépjárművezetés terén is fontos szerepet kapnak majd, mivel a jobb és bal oldal megkülönböztetése és a tér megfelelő érzékelése ennél a tevékenységnél is kulcsfontosságú.
Jó hír, hogy a gyermek kognitív funkcióit a család otthon is sikeresen fejlesztheti olyan egyszerű és hétköznapi dolgokkal, mint például a teregetés és hajtogatás!
Lehet válogatni a ruhadarabokat fazon és szín szerint, sőt meg is lehet együtt számolni, hogy melyik (színű) ruhadarabból mennyi lett kiteregetve, vagy éppen leszedve a szárítóról.
Amennyiben a gyerek szeret a szülő körül tenni-venni, kis kuktaként is sokat tanulhatnak a konyhában: erősíthető a különböző formák megkülönböztetése, elkezdhető a számolás, és instrukciók követése folytán a nyelvi adottságok is javíthatóak. Persze mindezt a legmagasabb biztonság mellett tegyük!
Ezeknél még játékosabb módon úgy tudjuk elősegíteni gyermekünk fejlődését, hogy valamilyen színes, többféle formájú eszközt adunk a kezébe. Megfelel a célra egy jó marék sokféle színű műanyag evőeszköz – kanál, villa és kés vegyesen. Szortíroztathatjuk fajták és színek szerint, de számoláshoz ugyancsak kiváló.
Ne feledjük, a nyelvi képesség fejlettségi szintjéért legfőképp a szülő a felelős, hiszen a csemete tőlük tanulja az anyanyelvet elsődlegesen. Próbáljunk meg választékosan beszélni, és többféle témát fejtegetni a gyermek előtt vagy vele megbeszélve!
Forrás: extension.psu.edu/kindergarten-readiness-cognitive-skills
