2018.11.12. 18:20:15 8966 273

Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében amerikai kutatók, akik a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikálták tanulmányukat.

Műanyag hulladék a tengerparton - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Műanyag hulladék a tengerparton

"Az nem titok, hogy a műanyagszennyezés jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a tengeri ökoszisztémákra, ám csak most kezdjük felmérni, hogy milyen mértékű problémáról is van szó" - mondta Mauricio Seguel, a Georgiai Egyetem munkatársa. Hozzátette: a mikroszálak láthatatlanok a szabad szem számára, és kollégáival meg akarják ismerni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a szétterjedésükben, és meg akarják tudni, hogy mindez milyen hatással van a déli félteke állatvilágára.

A kutatók a délnyugat-chilei Guafo-szigeten élő dél-amerikai medvefókák közül 51 nőstény példány ürülékét elemezték 2015 decembere és 2016 márciusa között - írja az Eurekalert tudományos hírportál.

Az ürülékminták 67 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű műanyag mikroszálat, amelyet korábban csak fogságban etetett állatoknál mutattak ki.

Mikroműanyagoknak nevezzük az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket. A mikroszálak a mikroműanyagok legkevésbé tanulmányozott fajtái. Ezek apró, egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről és a szennyvízzel együtt az óceánba kerülnek. Emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek.

A kutatók úgy vélik, hogy a mikroszálak a változó óceáni áramlatokkal érkeztek a Guafo-szigethez és előbb a planktonok, majd a táplálékláncon egyre feljebb haladva a halak és végül a fókák gyomrába is eljutottak.

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy a mikroszálak bármilyen káros hatással lennének az emlősökre, ám néhány tanulmány szerint morfológiai változásokat okoznak a halaknál.

"Még nincs túl késő, hogy meggyógyítsuk az óceánjainkat, ám az egyik első lépésként meg kell határoznunk, hogy mekkora kárt okoztunk az olyan tevékenységeinkkel, mint a műanyagok gyártása és kidobása" - mondta Kelly Diehl, a tanulmány elkészítését támogató coloradói Morris Animal Foundation munkatársa.

"Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek választ adni a kérdéseinkre, hogy elkezdhessünk jobb döntéseket hozni a tengeri élővilág egészségének megőrzése érdekében" - fűzte hozzá a szakember.

Forrás: mti.hu

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az ezerarcú szorongás

A szorongásos zavarokat már az ókor latin és görög orvosai és filozófusai az egészséggel kapcsolatos rendellenességek közé sorolták. A megoldások között pedig már ebben az időben olyan eljárásokat vezettek be, melyek erőteljes hasonlóságot mutatnak a modernkori kognitív pszichológia technikáival. Ha nem is mindig szorongásos zavar megnevezéssel tűnt fel az idők során, mégis a kutatók által jól beazonosíthatónak bizonyultak.

Telefon- és internetfüggőség – A technológián innen és túl

Egy tavalyi felmérés szerint a világ lakosságának több mint 60 százaléka rendelkezik már internet-hozzáféréssel, és nagyjából 6 milliárd ember birtokol okostelefont. A technológia radikális módon átrendezte az életünket, és temérdek előnnyel jár, ha újabb, a mindennapjainkat megkönnyítő innovációkkal örvendeztetnek meg bennünket. Azonban a technológia kínálta számos előny mellett nem árt, ha azzal is szembenézünk, hogy mennyire sebezhetővé is formálhat bennünket.

A vérszomjas grófnő – Mi rejtőzik a horrorlegenda hátterében?

Báthory Erzsébetről manapság is szárnyra kelnek különféle vérfagyasztó történetek. A lányok százait meggyilkoló, majd a vérükben fürdőző grófnő (rém)képe szinte kitörölhetetlenné vált. De vajon esetében valóban egy vérszomjas 17. századi sorozatgyilkosról van szó, aki munka ígéretével a csejtei várkastélyába csalta a környékbeli falvak lányait, hogy ott brutális módon meggyilkolja őket, avagy inkább rosszindulatú koholmányokról?