Egy régi kor letűntnek hitt betegsége: a tbc
Kislányként félelmetesnek tartottam a hosszú, lesötétített ablakú buszokat, melyek bizonyos időközönként megjelentek a környéken. Misztikumukat tovább növelte, hogy gyereknek oda tilos volt a belépés. Amikor elmondták, hogy tüdőszűrés zajlik odabent, az sem volt megnyugtatóbb. Aztán a buszok eltűntek, az akkori gyermekek felnőttek, és azóta ők is (remélhetőleg) rendszeresen járnak ilyen szűrésre, hogy sokféle betegséget, köztük a már eltűntek hitt tbc-t is megelőzzék.
Habár a tüdőgümőkor, vagyis a tuberkulózis előfordulása ma kevésbé gyakori és (az időben való felismerés, illetve az előírt és szigorúan betartott) kezelés esetén a gyógyulás is szinte garantált, azért a probléma még ma is világméretű. Európában inkább a tőlünk keletre lévő országokra jellemző a megfertőződések magasabb száma, ám egy időben még mi „büszkélkedhettünk” a „morbus hungarikus”-nak is becézett kór magyarországi terjedésével. A XX. század elején a népegészségügyben tett változtatásoknak köszönhetően a betegség visszavett a lendületéből. Némi aggodalomra ad okot, hogy az itthoni esetek száma bizonyos források szerint évről évre felfelé kúszik.
Honnan tudom, hogy tbc-s vagyok?
Sajnos nincs olyan speciálisan erre a betegségre jellemző tünet, melynek produkálása után az orvos egyértelműen kimondhatja: ez bizony tuberkulózis. Ami ilyenkor gyakori lehet, az a több, akár 3 hétig tartó köhögés, magas láz, fogyás, az étvágy csökkenése, éjszakai izzadás, a mellkas fájdalma. Extrém esetben véres, elszíneződött köpet. A diagnózist tüdőröntgen, köpetből vett minta és esetleg szövettani minta vizsgálatával állítják fel. A védettséget ún. bőrpróbával ellenőrzik.
Hol kaphatom el, kik vannak veszélyben?
A betegség cseppfertőzéssel (tüsszentéssel, köhögéssel, beszéd közben, közös eszközök használatával) terjed, így szinte bárhol, bárki „összeszedheti”, aki nem szerzett megfelelő védettséget (védőoltás vagy gyógyulás által), valamilyen betegség következtében elveszítette azt, esetleg valami miatt immunrendszere gyengébb. Míg korábban a rosszabb higiéniás körülmények között élők voltak nagyobb veszélyben, a fent említett immungyengeség miatt bármilyen életszínvonalon élővel előfordulhat.
Hol jelentkezhet?
A tbc érintheti a húgy- és ivarszerveket, a bőrt, csontokat, de a gyomor- és bélrendszert is, ám leggyakrabban a tüdőt támadja meg. Létezik elsődleges és másodlagos formája. Az előbbi kezdetben tünetmentes, alig 5%-ban influenzához hasonló tünetek jelentkezhetnek. A másodlagos esetében, főként felnőtt korban az ún. primer komplex (tüdőben, mellhártya alatt elhelyezkedő granulómához csatlakozó gyulladt nyirokér- és nyirokcsomó, mely nem szívódik fel) aktiválódhat, illetve a fentebb írt meggyengült immunrendszer miatt alakulhat ki fertőzés.
Hogyan kezelnek?
A tbc-t legyőzni igen hosszadalmas és fegyelmet igénylő feladat, ám minél előbb diagnosztizálják, annál könnyebb kikecmeregni belőle. A fertőző (vagy nyílt) tbc-s beteg kórházi, több hétig, esetleg hónapig is eltartó, szigorúan betartatott gyógyszeres kezelést kap. Az „utókezelés” szintén eltart még néhány hónapig, ám ekkor a beteg (ha már nem fertőz) otthonában gyógyulhat.
Mit tehetek ellene?
Az újszülöttek és kisgyermekek rendszeres BCG-oltása kötelező, így egy jó ideig még védettek vagyunk ellene. Később nem árt figyelni a munkahelyi higiéniás körülményekre, vitaminok pótlásával tartsd karban immunrendszered és járj rendszeresen tüdőszűrésre.
Forrás: hazipatika.hu
