Dolgok, amiket nem biztos, hogy tudsz a hóról
Kövér pelyhekben hulló hó, az egyik legvarázslatosabb dolog, ami ilyenkor télen az ember szeme elé tárulhat a természetben. Látszólag hétköznapi jelenség, mégis tele van meglepő titkokkal.
Gondoltad volna például, hogy nem is fehér? Valójában a kristályok teljesen átlátszóak, de mivel a fény megtörik és szétszóródik a jégszemcséken, fehérnek látjuk őket. Ez a különlegesség teszi a hólepte tájat káprázatosan tisztává.
A pelyhek másik érdekessége, hogy nincs két egyforma. Mindegyikük egyedi: a légköri körülmények, a hőmérséklet és a páratartalom alakítják őket. A klasszikus, hatszögletű formát azért veszik fel, mert a vízmolekulák hatos szimmetriában kristályosodnak ki. A valaha mért legnagyobb hópehely 1887-ben hullott Montanában – elképesztő, 38 centiméteres átmérőjével akár tányérnak is beillett volna.
Bár hideg, meglepő módon remek szigetelő. A pelyhek közötti apró levegőrétegek lassítják a hőáramlást, ezért sok állat alája bújva vészeli át a telet. Nem véletlen, hogy az inuitok iglujai belül melegek, még zord időjárásban is.
Nem mindenhol és nem mindig egyformán jelenik meg. Vannak helyek, ahol sosem láttak havat, míg más régiók – például Japán vagy Norvégia egyes vidékei – évről évre vastag hótakarót kapnak. A leghavasabb hely a Földön a japán Tateyama-hegység, ahol évente akár 20 méternyi is hullhat.
Legközelebb, ha hópelyheket csodálsz, jusson eszedbe: egyedi műalkotások potyognak az égből, amelyeket érdemes közelebbről is megismerni.
Ezt pedig csak úgy itt hagyjuk neked. Boldog ünnepvárást!
