Bebukott macskák, bukott gazdik - Szösszenetek cicás életünkből 1.
Macskaszőr a pulcsin, macskaszőr a nadrágon, macskaszőr az összes kárpitozott bútoron… és egy tisztaságmániás pasi. Hogy mi sül ki ebből? A helyzet nem egyszerű, viszont annál fárasztóbb. Főleg, hogy készületlenül ért minket a négylábúak betoppanása.
Úgy alakult, hogy nem tudtunk a közösségi oldalon tovább görgetni, amikor újabb gazdára váró állatok kerültek a szemünk elé, mert nem fotó formájában, hanem személyesen jelentek meg. Mivel a bajba jutottak mellett nem szokásunk elmenni, eldőlt, hogy amint bebizonyosodott az , hogy önállóan is tudnak enni, a néhány hetes cicák közül az egyiket befogadjuk. Aztán a másik befogadó visszalépett.
De sebaj, ahol jut hely egynek, ott lesz hely egy másiknak is, nem? Egy szóval a kis kandúrral együtt beköltözött hozzánk egy csonkalábú, törött farkincájú nőstény macska is.
Szőrgombócok a házban
A két falatnyi cicus egy hatalmas és pihe-puha macskakuckóban töltötte majdnem az első egész napját nálunk, annyira meg voltak szeppenve. Ezt természetesen egy kíméletes, de roppant alapos fürdetés előzte meg. Meg persze egy fontos hadművelet, aminek eredményeként a tűhegyes apró karmok nem férhetnek hozzá családunk eddig egyeduralkodó kis kedvencéhez, az afrikai törpesünihez. A ketrec rácsa házibarkács átlátszó borítást kapott, amire, meg kell mondjam, hogy igen büszke vagyok. Na jó, a második verzióra, a prototípus ugyanis felejtősre sikeredett. Ölbe kucorodás, hatalmas dorombolások és olyan dukszolások, amiket a legtapasztaltabb pék asszonyok is megirigyelnének. Egy szóval idillikusnak indult az együtt töltött idő.
(Eközben az újdonsült gazdik fejvesztve kutatták az infókat macskáknak való művégtag, lábamputáció témákban, mert az orvos nélkül is világos volt, hogy hosszú távon nem maradhat így a kislány már begyógyult, de ki tudja, hogyan sérült praclija. Erről részletesebben majd később olvashattok, mert még folyamatban van ennek az egészségügyi problémának a megoldása.)
Súrlódások
Édesanyám szerint egy kiképző őrmester vagyok, így nem ijedtem meg attól a feladattól, hogy unos-untalan megismételjek bizonyos tiltó szavakat és mozdulatokat. De hamar be kellett látnom, hogy bizony a kutya a lakásban vs. macska a lakásban téma nem éppen összehasonlítható egymással. Mintha csak azért is megcsinálnák újra és újra a nem szabad dolgokat, hogy… pedig a macskák nem bosszúállók! Ezt onnan tudom, hogy szoros barátságot kötöttünk Jackson Galaxy macska-viselkedéskutatóval, azaz a gazdikat kikupáló videóival. (Aki ért angolul és tart macskát, mindenképp kövesse be az urat!)
A bűbáj kis gombócok, hihetetlen sebességgel kezdtek el nőni és nyúlni, no meg figyelemzavaros őrült kis fúriák módjára létezni. Szerintem ez volt náluk a kamaszkor, aminek ideje alatt megszámlálhatatlan karmolást gyűjtöttem be, /Jó móka a vacsira várva felmászni a gazdi lábán a konyhapultra, amire (még) nem tudnak felugrani./ és még többször hagyta el a számat a nem szavacska. Szerintem egy darabig azt is hitték, hogy ez a nevük, és ezért nem reagáltak a kellő módon rá :D
Galaxy úr tanácsaira és a mindennapos porszívózásra támaszkodva aztán sok sírással, de átvészeltük életünk egyik legkimerítőbb 2 hónapját. (Jól gondolod, nincs gyermek a háznál.)
A folytatásban a kanapé (ideiglenes) visszafoglalása és hasonló szélmalomharcok következnek.
Szerző: GAM
