2014.09.16. 09:38:42 6584 34

Az Ózon világnapja
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Kisiskolás korom óta tudom, hogy valami nagy gond van odafent. A környezetvédelem, földrajz, vagy az osztályfőnöki órákon bizonyos időszakokban állandó téma volt az ózonlyuk, és hogy egyre csak nő. Aztán megtudtam, hogy nem ajánlatos a déli órákban a napra menni. És ahogy az éveim száma nőtt, úgy szélesedett ez az időintervallum is: 11 órától 15, de most már inkább 16 óráig. Meddig nőhet ez tovább?

2014. szeptember 16: az ózon világnapja (Kép: morguefile.com) - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com 2014. szeptember 16: az ózon világnapja (Kép: morguefile.com)

Sajnos, a veszély most sem múlt el, sokan vannak, akik nem gondolnak sem a saját, sem gyermekeik, unokáik, az utánunk következő nemzedékek életére. Az viszont biztos, hogy talán ez az egyetlen olyan téma, amivel kapcsolatban a legnagyobb a globális összefogás.

Egységben az erő

Mivel több nemzet is felismerte az ózonréteg pusztulásában rejtőző veszélyeket, így 1987. szeptember 16-án bocsátották ki azt az ún. Montreali Jegyzőkönyvet, mely a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgálja. Kezdetben 46 ország csatlakozott a kezdeményezéshez, napjainkra nagyjából mindenki. Mi, magyarok, 1989-ben döntöttünk úgy, hogy részt veszünk ebben a „világi” kezdeményezésben.

A Jegyzőkönyv szerint a csatlakozó országok vállalják, hogy megszüntetik az „ózongyilkos” (tehát a magas légköri ózont lebontó klórozott) vegyületek gyártását, forgalmazását és használatát. Ilyenek a spray palackok hajtógázaként vagy hűtőgázként szolgáló CFC- és HCFC-gázok (vagyis freonok és halonok), melyek légkörben való feldúsulása okozza a problémát. Ez a téli időszakban az ózonréteg elvékonyodásához vezet.

Időgép híján

A környezetünkért, Földünkért ma kell tennünk. Félő, hogy évek múlva már késő lesz. Az időt visszapörgetni nem tudjuk, időgépünk sincs, amivel visszarepülhetnénk pár százezer órát, hogy helyrehozzuk, amit elrontottunk.

Ez a rövid film is erre kívánja felhívni a figyelmet:

Forrás: greenfo.hu, wikipedia.org

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Fejfájás, mi páncélba zár – Amit tudnod kell a leggyakoribb kínzó tünetről

Hol húzódik a határ az ártalmatlan és a veszélyes fejfájás között? Mikor van okunk aggodalomra – és hogyan enyhíthetjük a mindennapjainkat megkeserítő tünetet?

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?