Az otthon tanulás 5 aranyszabálya
Hogyan érdemes a gyermekünkkel otthon tanulni? Sehogy! - mondaná ezt nagyon helyesen Vekerdy tanár úr. Valóban igaz ez egy egészséges alaphelyzetben, ahol az iskola az a hely, ahol az oktatás zajlik, meghatározott keretrendszerben, az otthon pedig a pihenésre, a játékra és a szülői kényeztetésre való. Hát igen, elmondhatjuk, hogy immár második éve fordította fel fenekestül az életünket ez a krízishelyzet.
Minden szabály, amihez eddig szoktunk dugába dőlt, és teljesen új körülményekhez kellett nagyon hirtelen és gyorsan alkalmazkodnunk. Mindenkit próbára tett, pedagógust, szülőt és gyerekeket. Mégis úgy tűnik, hogy képesek voltunk alkalmazkodni, és bár nehezen, de új szabályokat alkotni, amivel kicsit megkönnyíthettük a magunk és gyermekeink életét. Nézzük milyen aranyszabályokkal bővült a tudásunk az elmúlt időszakban.
A változás a szülőben kezdődik el
A legfontosabb, hogy ne egy makacs öszvér konokságával ragaszkodjunk ahhoz, hogy márpedig most itthon teremtjük meg az iskola körülményeit annak minden szigorával, fegyelmével és szabályaival. Most szólok: nem fog menni. Garantált a kudarc. Ha változást szeretnénk, akkor azt elsősorban magunkon kell elkezdeni. Ne az iskolarendszert kezdjük el megreformálni és újragondolni, illetve azt cipeljük haza. Üljünk le, gondoljuk át a saját napirendünket és azt, mikor, hogyan és mennyi időre tudunk a gyermekünkre teljes mértékben odafigyelve foglalkozni. Ha a szülő fejében, gondolataiban rend van, akkor a gyermek elfogadja az új helyzetet.
Vonjuk be a gyermeket
A szülő nem iskolás és nem tanár. Sőt, nem biztos, hogy a legszebb emlékei tűnnek fel a saját iskolás éveiből. Nem tudja hogyan zajlik most az oktatás a suliban, hogyan kommunikál és tanít a tanár odabent. Mivel a gyermek szemében ő mégiscsak szülő és nem tanár, azt elég nehéz elképzelnie, hogy eztán apa vagy anya fogja ugyanazt elmagyarázni. Biztos, hogy nem olyan élmény lesz. Vonjuk be a gyermeket a folyamatba. Kérdezzük meg tőle, ezt hogyan szokták csinálni. Játékosan, egy kicsit humoros hangulatot teremtve akár fordított napot is tarthatunk: tanítsa meg a gyerek a szülőt arra, hogyan zajlik az oktatás.
Az együttlét lehetőségét lássuk ebben a helyzetben
Fontos a jó hangulat. Ha görcsösen állunk a feladatokhoz, amit bármi áron teljesíteni kell, az nem a legszerencsésebb. Nyilván a szülő is le van terhelve. Jó esetben tud otthonról dolgozni, és a háztartás mellett sokkal több időt kell szánnia most a gyermekére. Nem egyszerű, tudom. Amint viszont a helyén van a fejünkben, hogy mikor tudunk teljes értékű időt szánni a gyermekünkre, akkor a lelkünkben is készüljünk fel erre. Engedjük el a görcsöket, minden más feladatot és munkát. Akár állítsuk be a telefonunkat arra az időpontra, amíg együtt tudunk lenni, és aztán minden gondolatunkkal és érzésünkkel a gyerekre figyeljünk, amíg nem jelez.
Napi rutin és időben ébredés
Mivel ilyenkor reggel nem kell nagyon korán ébrednünk, hogy elinduljunk az iskolába és a munkahelyre, ez lehetőséget ad arra, hogy az egész napunk szétcsússzon úgy, ahogy van. Ragaszkodjunk az időben ébredéshez és a saját magunk által összeállított és kitapasztalt napirendhez. A gyerek számára is fontos a rendszer. Jó, ha tudja mi a dolga és mennyi ideje marad a játékra. Sokkal nyugodtabbak leszünk, ha minden a helyén van.
Csak pozitívan és játékkal
Minden nehéz helyzetben az egyetlen dolog, ami segít átvészelni a kemény pillanatokat, az a pozitivitás. Ha a gyermek állandóan fáradt, agyonhajszolt, aggódó és szomorú szülőkkel van összezárva naphosszat, valljuk be, elég nehézkes lehet elvárni tőle, hogy ő mosolygós és vidám legyen. Gyanítom sokkal vontatottabban lesz kész az a házi feladat. Gondoskodjunk a saját vitalitásunkról és mentális állapotunkról. Minden lehetőséget ragadjunk meg a feltöltődésre és a pihenésre. Nem gond, ha ezt a gyermekünkkel együtt tesszük. Egy jó kis bringázás vagy nevetős társasjáték után mennyivel egyszerűbb lesz ugyanebben a jó hangulatban folytatni a tanulást, mint nyúzottan és fáradtan, félig az alvás határán.
Tapasztaljuk ki, és vessünk be mindent, hogy jól és hatékonyan tudjunk a gyermekeink segítségére lenni. Minden erőfeszítésünk megéri a fáradtságot, és merjünk tévedni. Azt is meg kell tanulnia a gyermeknek, hogy új helyzetben és nehéz körülmények között a szülei mindent megtesznek, hogy a problémákat megoldják, és nem adják fel soha.
