2015.04.11. 18:00:00 9036 211

A videojátékok fejleszthetik az agyat, de...
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A videojátékok fejlesztik a kognitív és vizuális képességeket, de a hosszas játék magatartásbeli gondokat okozhat – derült ki két tanulmányból.

Videojáték - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Videojáték

A játék nemcsak a vizuális képességeket javítja, de ezek elsajátítását is – állapították meg az amerikai Brown egyetem kutatói, akiknek tanulmánya a PloS One tudományos folyóiratban aktuális számában jelent meg.

"A nagy mennyiségű vizuális +edzés+ a játék által segítheti az agy konszolidációs mechanizmusainak tökéletesítését, egyebek között a fejlett vizuális képességek kialakulása terén" – vélik a kutatók.

"Sokan még ma is időpocsékolásnak tekintik a videojátékokat, holott a kutatások kezdik feltárni a jótékony hatásukat" – jegyezte meg Aaron Berard, a tanulmány egyik szerzője.

A tanulmány arra nem tér ki, hogy a videojátékokkal való játék javítja-e összességében a tanulási képességeket.

A nagy-britanniai Oxfordi Egyetem egy másik kutatása szerint azok a gyermekek, akik naponta három óránál többet játszanak videojátékokat, hajlamosabbak a hiperaktivitásra, a verekedésre vagy az iskolai tanulmányok elhanyagolására.

Ezek a magatartásbeli problémák a játékkal eltöltött időtől, nem pedig a játék típusától függenek – mutattak rá a tanulmány szerzői, akik nem találtak összefüggést az erőszakos játékok és a való életben tanúsított agresszív magaviselet, illetve a gyermek iskolai eredményeinek romlása között.

Az oxfordi szakemberek úgy vélik, hogy napi egy óránál rövidebb játék pozitívan hathat a gyermek viselkedésére - olvasható a Psychology of Popular Media Culture című folyóiratban megjelent tanulmányban.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A „nem baj” generáció – miért bagatellizáljuk a saját érzéseinket?

„Nem baj.” „Semmi gond.” „Engem nem zavar.” – Mondatok, amelyeket reflexből mondunk ki, még akkor is, ha belül épp az ellenkezőjét érezzük. Mintha egy egész generáció arra kondicionálta volna magát, hogy csendben elfojtsa a sértettséget, a fáradtságot vagy a fájdalmat, és úgy tegyen, mintha minden rendben lenne. A „nem baj” azonban nem a béke, hanem gyakran a megfelelés, a konfliktuskerülés vagy a tanult önmegtagadás nyelve.

Rendszerezés lelki szemmel – hogyan hat a tér a gondolatokra

Az otthonunk, a munkahelyünk, sőt, akár az online tér is tükrözi belső világunkat. Amikor rendet teszünk a környezetünkben, az nem csupán esztétikai élmény: a rend és az átláthatóság közvetlenül befolyásolja a gondolatainkat, a hangulatunkat és a koncentrációnkat. A rendszerezés így nem csak fizikai, hanem lelki folyamat is – egy apró „terápia”, ami segít tisztábban látni és könnyebben dönteni.

A figyelem újratanulása – hogyan ne csússz el a digitális világban

A telefon rezzenése, a közösségi média értesítései, a végtelenül görgethető hírfolyam – a digitális világ egyszerre hasznos és kimerítő. Mindannyiunk figyelme darabokra hullik a megszakított feladatok, a multitasking és az állandó online jelenlét miatt. Pedig a figyelem nem csupán a munka hatékonyságát befolyásolja, hanem a mentális egészséget, a kreativitást és az érzelmi stabilitást is.