2017.09.17. 16:32:40 10958 383

A túró is sajt? Érdekességek a sajtok világából
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A sajtok számos kérdést felvetnek. Mitől függ például a lyukak száma és mérete? Mekkora a sajtok cukortartalma? Mi a sajt és az atom kapcsolata? Itt az ideje, hogy az ókor óta kedvelt tejterméket a kémia, egészen pontosan a konyhakémia szemszögéből is megközelítsük.

Sajtok - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Sajtok

A sajtokat érlelési idejük és keménységük alapján több csoportba sorolhatjuk. A friss sajtok általában puhák és rövid ideig állnak el. Ide tartoznak például a túrófélék vagy a mascarpone. A feta is friss sajt, de a tárolására használt ~15%-os sós lében viszonylag hosszú ideig eltartható. Az érlelt sajtok lehetnek lágyak (camembert), félkemények (trappista, eidami) vagy kemények (parmezán, ementáli). Némelyikük sok apró lukat tartalmaz, de vannak nagy lukú sajtféleségek is.

Mitől függ a lyukak mérete?

Lyukat azok az érlelt sajtok tartalmaznak, amelyekben az érlelés folyamán a tejsavból propionsav keletkezik. A propionsav mellett megjelenik a széndioxid is, amely a lukak megjelenéséért felelős. A mennyiség és méret viszont már attól függ, hogy mennyit változik a sajt savassága az érlelés folyamán, illetve maga a sajt érlelése milyen hőfokon történik. Minél hidegebb az érlelő helység, annál kevesebb a lyukak száma. Miért? A válasz a gázok oldhatóságában keresendő. Minél melegebb a közeg, annál kevésbé oldódik a gáz, távozni igyekszik. Hidegben a gáz is „összehúzza” magát, melegben viszont kitágul, feszítve a sajt anyagát, üregeket képezve benne. A luk mérete viszont függ a sajt állagától (a fehérje- és a zsírösszetételtől, a víztartalmától), pH-jától (savasságától), illetve a felszabaduló CO2 mennyiségétől.

Mi a helyzet a cukortartalommal?

A laktóz vízoldható anyag, ezért annak nagy része a savóban marad. A friss sajtok laktóz koncentrációja 1% alatti. Az érlelt sajtokban a maradék laktóz a mikroorganizmusok energiaforrásaként felhasználódik, így a tejcukor gyakorlatilag nem kimutatható.

A penészes sajtok (nemes penész bevonatúak, mint pl a brie, vagy textúrájában is penészt tartalmazó kék és zöld sajtok, pl. gorgonzola) bevonatát Penicillium ecsetpenész törzsek alkotják. Ezek a penészgombák közeli rokonai a Flemming által vizsgált Penicillium notatum-nak, és valamennyire a baktériumölő hatásuk is megvan, mindenesetre azért megfázás esetén (camembert- vagy roquefort evés mellett) továbbra sem árt orvoshoz is fordulni.

A friss sajtok tartósítására használt nizin nevű polipeptid (az oltóanyaghoz adott Lactococcus lactis subsp. mikroorganizmus termeli) a legújabb kutatások szerint a rákmegelőzésben, gyógyításban kaphat szerepet.

Már a görögök is…

A sajt már az ókorban is kétségtelenül fontos eledelnek számított. A mitológia szerint Apollón és Küréné nimfa fia, Arisztaiosz (vagy Arisztéosz) volt az első sajtkészítő, Homérosz pedig a világ egyik legősibb sajtja, vagyis a feta elkészítéséről írt, igaz, ekkor még nem így hívták, az elnevezés ugyanis olasz, és szeletet jelent. És ha már a szeletelésnél és a fetánál tartunk: Leon Lederman* úgy vélte, akár a sajt felvágása is rávezethette Démokritoszt az atom fogalmának megalkotására. Igaz, hogy az alábbi beszélgetés csak a szerző képzeletében játszódott le, mindenesetre érdekes, hogy az anyag egyik legfőbb titkának kutatását - Demokritosz szájába adva - épp eme remek tejtermékhez kapcsolja:

„Képzelje el, hogy megkérem mindenes szolgámat: fenjen meg egy kést olyan élesre, amilyenre csak lehet... Mikor kész, előveszek egy darab sajtot... Kettévágom a késsel, aztán az egyik felét megint ketté, aztán annak az egyik felét megint, és megint és megint. A folyamatnak valahol be kell fejeződnie, mert az logikai abszurdum, hogy végtelen sokáig tartson, márpedig csak úgy tud befejeződni, ha eljutunk egy sajtdarabhoz, amely már nem vágható ketté. És akkor – legalább egy ilyen gondolatkísérlet során – megkaptuk a végső, oszthatatlan objektumot, az a-tomot.” (Leon Lederman, Az isteni a-tom - Mi a kérdés, ha a válasz a Világegyetem?- Typotex ekiadó)

Forrás: laboratorium.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...