2016.03.30. 08:30:34 9204 233

A szó nem mindig száll el, ha munkáról van szó
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A munkaviszonyban a lényegi, fontos nyilatkozatokat írásba kell foglalni, mivel a törvény értelmében az írásos nyilatkozathoz és annak közléséhez kapcsolódik jogi hatás. Legalábbis ez a fő szabály, ami alól azonban - ahogy az a jogban már csak lenni szokott - kivételek is akadnak.

Elbocsátás, felmondás | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Elbocsátás, felmondás | Fotó: 123rf.com

A legtöbbeket érintő, igen fontos kivétel a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódik: ez is lehetséges szóban, sőt, még anélkül is, ráutaló magatartás révén.

Tulajdonképpen egyáltalán nem számít újdonságnak a munkajogi szakterület ismerői számára az, hogy a magyar munkaügyi bíráskodásban az ítélkezési gyakorlat már jó ideje áttörte a munka törvénykönyvének azon szabályát, amely írásos alakot rendel a munkaviszony létesítéséhez, módosításához és a megszüntetéséhez. Annál inkább meglepődnek ezen azok a munkavállalók (és esetenként a munkáltatók), akik először szembesülnek ilyen helyzettel a való életben. Sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy a munkáltató szóban közli a munkaviszony felszámolására irányuló szándékát, és ki is állítja a kilépő papírokat. Aki ezt ebben a helyzetben tudomásul veszi, és ebbe a helyzetbe belenyugszik, a későbbiekben sajnos már hiába keres jogorvoslatot a bíróságon.

Annak ellenére, hogy felmondani, közös megegyezéssel távozni is csak írásos nyilatkozattal lehet jogszerűen, ezen szabály mégis háttérbe szorul akkor, ha a felek közös ráutaló magatartása egyértelműen a búcsút igazolja. Ugyanilyen megítélés alá esik az is, ha valaki tartósan és igazolatlanul távol marad a munkahelyétől, mivel ma már ezen magatartást is a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékként azonosítják.

Különösen körültekintőnek kell lennie azoknak, akik azért nem tudnak tovább dolgozni, mert munkáltatójuk időközben felszámolás vagy kényszertörlés hatálya alá került (tipikus helyzet a gyed-ről és gyes-ről visszatérők esetén). Aki semmi jelét nem adja, hogy dolgozni szeretne, hanem tudomásul veszi pl. a felszámolási eljárást, és csak a kijelölt felszámolónál jelentkezik járandóságáért, az könnyen elszámíthatja magát. Több eseti döntés is ismert arra vonatkozóan, hogy ilyenkor is ráutaló magatartást lát a felszámoló (és a bíróság is) a munkaviszony megszüntetését illetően. Ennek megfelelően a munkaviszony megszűnésének időpontját és a járandóságokat is jelentősen szűkebben fogják megállapítani ahhoz képest, mintha a felszámoló felmondásával szűnne meg a munkaviszony.

Ezt úgy lehet megelőzni, hogy folyamatosan, és bizonyíthatóan jelezni kell a munkáltató felé a munkavállalási szándékot, több hónapnyi "semmittevés" után pedig jogi úton is célszerű az elmaradt járandóságot követelni. Ez elejét veszi a ráutaló magatartás megállapíthatóságának, ami végső soron nagyobb összeget eredményezhet a felszámolási eljárásban.

dr. Vágány Tamás

Forrás: D.A.S

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A végrehajtó funkciók, amelyek megkönnyítik az életünket

A végrehajtó vagy exekutív funkciók olyan mentális eszközök, amelyek nagyban hozzájárulnak életünk gördülékennyé és kiegyensúlyozottá tételéhez, céljaink megvalósításához. A készségeink ezen összességét képező funkciók mindegyikéről elmondható, hogy a megfelelő eszközök bevetésével fejleszthetők.

Csak egyszer élsz, élvezd! - A hedonista életszemléletről

Szótári értelmezés szerint a hedonizmus egy ókori görög filozófiai irányzat, mely a testi és szellemi élvezetekre összpontosít, ezt tekintve az életben a legfőbb jónak. Hétköznapibb megközelítésben ez egy olyan életfelfogást és gyakorlatot jelöl, melyben az érzéki örömök élvezete az egyéni élet vezérfonala. Manapság leginkább a „You Only Live Once”, röviden: „YOLO”, magyarul: „csak egyszer élsz”, megközelítésben találkozhatunk ezzel az életfelfogással. Ám nem csupán erről van szó…

Válságban az életünk közepén? Van kiút

Az életközépi krízis (midlife crisis) fogalmáról elsőként Jaques Elliot, kanadai pszichoanalitikus írt, amit leginkább felnőtt férfiak tapasztaltak. A szakember praxisában felfigyelt arra, hogy ez a jelenség nagyjából a negyvenes évekbe lépve, szinte elkerülhetetlenül és szükségszerűen jelenik meg. Ebben a konfliktusban az egyén szembe találkozik a saját végességének valóságával, ami megrémíti, és egyfajta sokként, mi több, halálfélelemként éli meg. Gyakran az „életbe menekülés” útját választja, melyben új szerelmeket keres, lelki öngyógyító kísérletet tesz, és egy illuzórikus második ifjúkor mentsvárába akar menekülni. Hogyan ismerhetőek fel e krízis jelei, és milyen kiutak állhatnak a rendelkezésünkre?