A rejtélyes űrkutatás
A 93 milliárd dollár költségvetéssel számoló űrprogram, ami az Artemis-program hivatalos nevet kapta, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy fedélzeten az első nővel és a következő férfival, végrehajtsa a második Holdra szállást. Ez a közeljövőben tervezett esemény számos kérdést (újra) aktivál.
A NASA ambiciózus tervei között az is kiemelt helyhez jut, hogy az Artemis 1 felküldése után mindent akkurátusan letesztel annak érdekében, hogy sor kerülhessen az Artemis 2 legénységének a Hold körüli küldetésére, majd ezt követően az Artemis 3 leszállási küldetésére is. A remények között az is szerepel, hogy ez a program jelentősen hozzájárul a Mars felfedezéséhez. A „Moon Mission”, vagyis a „Hold küldetés” kérdése már régóta foglalkoztatja a misszió beavatottjait, ugyanakkor az űreseményeket kíváncsian szemlélő laikus közönséget egyaránt.
Kell ez nekünk?
Sokakban felmerülhet a kérdés, mely szerint: szükségünk van-e egyáltalán űrkutatásra, űrtevékenységre? Tudjuk, hogy az embereket évezredek óta foglalkoztatják a világmindenséget övező titkok. Valószínűleg azóta, amióta felpillantott az égre és kémlelni kezdte az oda „tűzdelt” égitesteket. Meglehet, hogy azokkal a minden egyén életét foglalkoztató központi kérdésekkel is összekötődött mindez, mint példaként az, hogy „hol a helyem a világban?”, „van élet az általunk ismert Földön kívül is?” és hasonlók.
Az American Public University (APU) szerint az űrkutatás kérdése jócskán túlnyújtózik az egyéni kíváncsiságokon és törekvéseken, hiszen meglátása szerint az űrkutatás szükségszerűség, amelynek számos előnye van. Egyebek mellett kiemeli azt, hogy az űrkutatás nagyban befolyásolja a tudományos törekvéseket, melynek mozgatórugója minden korban az emberiség kiolthatatlannak mondható tudásszomja volt. A gyermekkorral szorosan egybefonódó leggyakoribb álmok közé sorolható repülésvágy is kapcsolódik ehhez a kérdéskörhöz, mely felnőttként komoly kutatások formájában jut helyhez. A tudósok számos eszközzel szolgálják az űrbe „merészkedés” nem mindennapi álmát (pl. műholdak, ultramodern távcsövek, szondák stb., amelyek révén adatokat gyűjtenek a különféle égitestekről). A kozmosz felfedezése olyan tudományok fejlődését is előmozdította, mint a kozmológia és az asztrofizika.
Mit nyert és még mi mindent nyerhet az emberiség az űrtevékenységektől?
Az űrkutatások kimagasló szerepet játszanak olyan ismeretek bővítésében, mint a fekete lyukakról való tudás, a bolygók tanulmányozása, vagy éppen a sötét energia rejtélyeinek felfedése. További izgalmas kérdésekre is fáradhatatlanul keresi választ, így arra is, hogy léteznek-e a bolygónkon kívül más élőhelyek és intelligens életformák? Hogy egyedül vagyunk-e a végtelenségben vagy esetleg van arra is esély, hogy léteznek távoli civilizációk?
A kozmoszkutatás ugyanakkor a gazdasági és technológiai fejlődés hajtóerejeként is értelmezhető, hogy a megszerzett (asztrokémiai és asztrobiológiai) tudás révén az iparágak újabb és újabb szinteket dobbanthassanak, ezzel is előmozdítva az emberiség fejlődését. Az űrtevékenységeknek köszönhetően olyan – korábban kizárólag az űrkutatásban használt – eszközök váltak a mindennapok hasznos részeivé, mint a mobiltelefon-kamerák, a napelemek vagy a GPS is, mely eredetileg az űrmissziókhoz készült, ma már a műholdas navigációkra támaszkodva nyújt pontos helyinformációkat, és számos iparág – pl. mezőgazdaság, szállítás – számára nélkülözhetetlenné vált.
A világmindenség kutatásának olyan előnyeire is szert tettünk, amelyek figyelemre méltónak bizonyultak a gazdasági élet számára. A Public University meglátásában az űrutazási ágazat növekedése nagymértékben hozzájárul a gazdasági prosperáláshoz és a munkahelyteremtéséhez is – például a magánszervezetekkel való együttműködéssel. Ennek eredményeként olyan technológiai innovációk látnak napvilágot, melyek szoros kapcsolatban vannak az űrmisszióval, ugyanakkor a legkülönfélébb iparágak is profitálhatnak belőlük.
