2018.12.07. 18:35:33 12350 392

A baktériumok fertőzőképességét meggátoló szénhidrátokat állítottak elő debreceni kutatók
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A Debreceni Egyetem szénhidrátkémiai kutatócsoportja olyan vegyületeket állított elő, amelyek megakadályozhatják baktérium által okozott fertőzés kialakulását.

Baktériumok Petri-csészében - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Baktériumok Petri-csészében

A szénhidrátok jelentősége sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták: a szénhidrátok felelősek a sejtek közötti, valamint a baktériumok és az emberi szervezet közötti kommunikációért, így kulcsszerepük lehet a kórokozók okozta betegségek elleni küzdelemben - olvasható az egyetem MITI-hez eljuttatott közleményében.

Laboratóriumi körülmények között olyan szénhidrát-alapú vegyületeket, úgynevezett ligandumokat állítottunk elő, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a baktérium fehérjéivel kölcsönhatásba lépjenek, és megakadályozzák azt, hogy a baktérium az emberi szervezetben megtapadjon. Végeredményben a baktériumok fertőzőképességét tudják meggátolni - számolt be a kutatási eredményről Csávás Magdolna adjunktus.

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Tanszék tudósai a 2015-ben indult alapkutatás során a szénhidrátok szintézisét valósították meg, és fehérjékkel való kölcsönhatását vizsgálták. A kutatások a Természettudományi és Technológiai Kar szakembereivel közösen, valamint egy cseh biológus csoport együttműködésével zajlottak.

Több különböző ligandumot is előállítottunk, majd az alaposabb kölcsönhatás-vizsgálatok során találtunk egy olyan vegyületet, amelyik nem csak speciálisan egy, hanem több baktérium ellen is egyfajta univerzális "védekező szerként" bevethető - tájékoztatott a kutatócsoport vezetője.

Csávás Magdolna kiemelte: a szénhidrátkémiai kutatások napjainkban nélkülözhetetlenek, mivel a kórokozókkal szembeni küzdelem egyre nagyobb kihívást jelent. Például az antibiotikum-rezisztencia olyan mértékű, hogy egy-egy baktérium törzs ellen már nehezen tud védekezni az orvostudomány.

A vizsgált speciális fehérjék a baktériumok és vírusok felületén is megtalálhatók, így a kutatási eredmények akár terápiás módszerekhez, diagnosztikai eljárások fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.

Az adjunktus szerint eredményeik azért is meghatározóak, mert hazánk évtizedekkel ezelőtt a szénhidrátkémia egyik európai bázisa volt, napjainkban viszont már szinte csak a Debreceni Egyetemen foglalkoznak ezzel a világviszonylatban is jelentős szakterülettel.

A debreceni kutatócsoport Lipták András akadémikus öröksége. A Széchenyi-díjas szerves kémikus, a szénhidrát és az immunkémia neves kutatója, az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora, valamint utódai teremtették meg a most zajló kutatások alapjait.

A Debreceni Egyetem szakemberei tudományos eredményükről szóló közleményüket a Chemistry - A European Journal című rangos szaklapban publikálták.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Fejfájás, mi páncélba zár – Amit tudnod kell a leggyakoribb kínzó tünetről

Hol húzódik a határ az ártalmatlan és a veszélyes fejfájás között? Mikor van okunk aggodalomra – és hogyan enyhíthetjük a mindennapjainkat megkeserítő tünetet?

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?