2015.05.26. 16:15:03 11802 299

5 dolog a házban, amihez nem jó az ecet
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az ecetet úgy ismerjük, mint egy univerzális tisztítószert, ami jó vízkő ellen, semlegesíti a szagokat és még fertőtlenít is. Mindannyian rajongunk érte! Mégis van, amihez jobb, ha nem az ecetet vesszük le a polcról.

Márvány konyhapult - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Márvány konyhapult

1. Gránit és márvány

A márványból vagy gránitból készült konyhapulthoz, járólaphoz vagy lépcsőhöz nem ajánlatos az ecet használata, mivel felmarhatja azokat.

2. Kőlapok

A természetes kövekből álló járólapokhoz sem érdemes ecetet használni, a citrom és az ammónia sem barát az ilyen szépségekkel. Inkább tegyél egy kis mosogatószert a felmosóvízhez, vagy direkt kövekhez való ápolót.

3. Tojás folt

Az ecettől a tojás megkeményedhet, így nehezebb lehet az eltávolítása.

4. Faburkolat

A parketták és az egyéb faburkolatok, bútorok ecettel való tisztításáról még nincs megegyezés. Van akinek bevált, van akinek nem. Ez valószínűleg a fa felületkezelésétől is függ. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy mielőtt az egész parkettát ecetes vízzel mosnád fel, próbáld ki egy kis, kevésbé látható területen.

5. Néhány makacs folt

Az ecet önmagában hatástalan a fű, a tinta, a fagylalt és a vérfoltok ellen is. Ecet helyett inkább más folteltávolítóval próbálkozz!

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Rizottó, a húsvét sztárja – Hogy tessék?

Az egyszerűbb néha tényleg nagyszerűbb! Minden évben vért izzadva próbáljuk lenyűgözni a családot egy ellenállhatatlan menüsorral az éppen aktuális ünnepen, hosszú munkaórákat áldozunk fel a legtökéletesebb fogás oltárán. Pedig van, hogy egy hétköznapi finomság lesz a tuti befutó. Mondjuk, a rizottó!

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.