Január közepét tapossuk, ilyenkor még végeláthatatlan a tél, el sem tudjuk képzelni, hogy valaha kitavaszodik. Igyekszünk erőt önteni magunkba mindenhogy, és az évszak jó oldalát nézni. De legyünk őszinték, néha nem egyszerű, a fagyos, hideg reggelek, nappalok hangulata lehúz minket.
Bizony, amint lecsengenek a karácsonyi, újévi ünnepek, sokunknak elege lesz a télből, és már alig várjuk a tavaszt, madárcsicsergést, a fák kizöldülését. Sajnos, még néhány hetet erre várnunk kell, úgyhogy nincs más választásunk, mint szeretni ezt a hideg, ám gyönyörű évszakot!:-)
A leghosszabb. A leghidegebb. A legszomorúbb. Szegény január, nem kap túl hízelgő jelzőket a nagyérdeműtől. De legyünk őszinték, azért az év első hónapja lehetne akár a leglelkesebb, vagy a legmotiváltabb hónap is az évben. Sőt, a legreményteljesebb is! Hiszen új év, új élet!:-)
Abban szerintem egyet értünk, hogy január az év leghosszabb hónapja. A gyönyörű téli ünnepek már mögöttünk, a tavasz pedig olyan távolinak tűnik (hm, és igazából még távol is van:-)). Van, akinek a közelgő Valentin-nap hoz némi enyhülést, de valljuk be: hol van még az is!