Virtuális véleményszabadság
Belátható, hogy a jóhírnév sérelme például egy vállalkozás esetében komoly érdeksérelmet okozhat, hiszen a fogyasztók sokkal többször és lényegesen hangzatosabban számolnak be negatív tapasztalataikról, mint pozitív élményeikről. Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogyan határolhatók el a jogsértések a jogszerű véleményektől, és milyen eszközökkel léphetünk fel az előbbiek ellen.
„Részemről nagy csalódás volt”
Egy kozmetikai kezeléseket nyújtó vállalkozás találkozott ezzel a hozzászólással egy bejegyzése alatt. Természetesen a komment alá sok kérdés érkezett a hozzászóló tapasztalatait illetően, aki legtöbbször az alábbi jellegű válaszokat adta:
„Nekem sokat nem használt ez a módszer.”
„Ehhez a csekély eredményhez képest nagyon drága.”
Ezek a kijelentések – bár kétségtelenül nem tüntetik fel jó színben a vállalkozást és annak szolgáltatását – nem ütköznek jogszabályba, mert személyes véleményt fogalmaznak meg, mely kifejezésmódjában nem indokolatlanul durva. Nem mondható el ez a következő esetünkről.
„XY egy senkiházi, örülj, ha nem végzed örökké megnyomorítva… tudnék mesélni…”
Egy aggódó beteg a közösségi média egyik csoportjában érdeklődött egy konkrét, név szerint megjelölt orvosról, aki magánpraxisban és állami egészségügyben egyaránt dolgozott. A beteg nála szeretett volna sort keríteni egy sebészeti műtétre, melytől nagyon félt, ezért a lehető legtöbb véleményt szerette volna megismerni. Az egyik hozzászóló az orvos nevének feltüntetésével a fenti hozzászólást írta, hozzátéve: „Ha rajta múlik, nem is élem túl az egészet, két gyereket hagytam volna árván… mindezt azért, mert nagyjából annyira szakszerű, mint egy hentes, egyébként úgy is nyúl a beteghez… ilyen ocsmány dög miért választja ezt a hivatást? Ami velem történt, nem egyszerű figyelmetlenség volt, hanem egyértelműen szándékos károkozás!!!”
A kérdéses bejegyzés megvalósíthatja a jó hírnév sérelmét polgári jogi értelemben. Ugyanis a kijelentés jellege mellett a megfogalmazás is meglehetősen durva. A becsületsértés büntetőjogi értelemben is megállhatja a helyét, hiszen az érintett személy munkájával kapcsolatos. Ráadásul több mint hatszáz csoporttag látta a bejegyzést és olvashatta a hozzászólásokat. Mit lehet tenni?
Egy cégnek leginkább jó hírneve lehet, mintsem becsülete, ez utóbbi a természetes személyek (emberek) sajátja. A fentiekhez hasonló esetekben a vállalkozások esetében jellemzőbb és gyakran fontosabb is a polgári jog szankcióinak alkalmazása. E keretek között ugyanis nem csak kártérítés és sérelemdíj érvényesíthető, de kérhető, hogy az elkövető adjon elégtételt megfelelő nyilvánosság biztosítása mellett, továbbá az is, hogy a jogsértéstől tiltsák el. Ha nyilvános, mindenki számára hozzáférhető felületen jelennek meg a sértő tartalmak, érdemes minél hamarabb kérni a csoport adminisztrátoránál a bejegyzés tiltását, törlését (a legtöbb csoport elveivel már ellentétes a bántó, durva véleménynyilvánítás).
Szerző: dr. Heinrich Renáta
Forrás: DAS