2015.10.15. 10:40:35 8461 202

Véletlen áttörés a rákkutatásban - a malária ellenszerét fejlesztették
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A rák ellen is hatásos fegyver lehet az az új dán szer, amelyet malária elleni vakcina kutatása közben felfedezett fehérjéből fejlesztettek ki a Koppenhágai Egyetem tudósai, akik négy éven belül szeretnék elvégezni a szer klinikai tesztjeit.

Kutatás, egészség - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Kutatás, egészség

Ali Salanti, az egyetem maláriakutatója és Mads Daugaard, a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem rákkutatója azt fedezték fel, hogy a várandós nők méhlepényének egy szénhidrátja, amelyhez a malária parazitája kötődni képes, azonos a rákos sejtekben lévő szénhidráttal - olvasható a Koppenhágai Egyetem honlapján.

Laboratóriumban elkészítették azt a fehérjét, amelyet a parazita felhasznál, hogy a méhlepényhez tapadjon. A proteinhez mérget adtak. Az így előállított kombináció megkeresi a daganatos sejteket, beléjük szívódik, és odabent engedi ki a mérget. A sejt ettől elpusztul.

A folyamatot rákos egerek sejttenyészetein kísérték figyelemmel. A felfedezést a Cancer Cell tudományos lapban írták le.

"Megvizsgáltuk a felfedezett szénhidrát működését: a méhlepényben a gyors növekedést biztosítja. Kísérleteink azt mutatták, hogy ugyanezt teszi a rákos sejtekben is. A malária parazitája rákos sejtek környezetében úgy reagált, mintha méhlepénnyel találkozott volna és hozzátapadt" - magyarázta Salanti.

A két egyetemi kutatócsoport agydaganatos, leukémiás és más rákos szövetminták ezreit vizsgálta meg, és az derült ki a kísérletekből, hogy a malária fehérjéje az összes tumortípus több mint 90 százalékára reagál a fenti módon.

A méreggel kombinált proteint olyan egereken tesztelték, amelyekbe emberi daganatok több fajtáját ültették. Azt találták, hogy a szer úgy tapad a tumorhoz, hogy közben más szövetekhez nem kapcsolódik jelentős mértékben. A kezelt egerek túlélési aránya sokkal magasabb volt, mint a kezeletleneké - mondta el Thomas Mandel, a kutatás egyik résztvevője.

Az új szer emberi tesztjeit négy éven belül tervezik.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A nyári FOMO jelenség - Amikor úgy érezzük, mindenki jobban szórakozik nálunk

A nyár a kikapcsolódás, a szabadság és a közös élmények időszaka – legalábbis ezt sugallják a közösségi média felületei. Egymást érik a naplementés fotók, a tengerparti szelfik, a fesztiválos videók, a grillpartik és a tökéletesnek tűnő családi nyaralások. Miközben görgetjük a képeket, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy a saját hétköznapjaink hirtelen unalmasnak vagy kevésbé izgalmasnak tűnnek. Mintha mindenki más folyamatosan élményeket gyűjtene, csak mi maradnánk ki valamiből.

A nyári bioritmus változása – Miért ébredünk másképp nyáron?

Nyáron sokan tapasztalják, hogy valami megváltozik bennük. Reggel könnyebben nyílik ki a szemünk, kevésbé érezzük nehéznek a felkelést, és napközben is más ritmusban működünk. Mintha a szervezetünk alkalmazkodna a nyárhoz: a hosszabb nappalokhoz, a több fényhez és a természet lassan változó üteméhez. Ugyanakkor nem mindenki éli meg ezt pozitívan. Vannak, akik energikusabbnak érzik magukat, míg mások nehezebben alszanak el, fáradtabbak vagy nyugtalanabbak lesznek a nagy melegben.

Nem elég sétálni és súlyzózni az erős csontokért – a foci és a kézilabda többet segíthet

A csontok egészsége szempontjából elsősorban nem az számít, mennyit sportolunk, hanem az, hogy mennyire mozgunk intenzíven – erre a következtetésre jutottak a Semmelweis Egyetem kutatói. A Sports Medicine – Open folyóiratban megjelent elemzésük szerint a csontképződést leginkább azok a mozgásformák serkentették, amelyek robbanékony mozdulatokat, gyors irányváltásokat és fordulásokat igényelnek. Az eredmények hozzájárulhatnak a csontok egészségét megőrző és a csontritkulást megelőző mozgásprogramok hatékonyabb kialakításához.