2015.12.17. 09:38:00 8606 221

Várhatóan a budapesti nők élnek a legtovább
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Továbbra is az ország nyugati felén és a városokban élő nők számíthatnak a leghosszabb életre, az ország nyugati és keleti felén, illetve a városokban és a kis településeken élők életesélyei különbözőek - írja a Magyar Idők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira hivatkozva.

Idős hölgy úszómedencében - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Idős hölgy úszómedencében

Az újság csütörtöki cikkében ismerteti: az a magyar állampolgár, aki tavaly született, átlagosan várhatóan 75,6 évig él a KSH adatai szerint, ami négy évvel haladja meg a 2001-es és hat évvel az 1990-es adatot. A nyugat-európai országokat még mindig nem sikerült beérni, például 2010-ben a várható élettartam közti különbség születéskor az osztrák és a magyar férfiaknál éppúgy hét, a nőknél pedig öt év volt, mint húsz évvel korábban.

Az országon belül Budapesten a férfiaknak és a nőknek is az átlagosnál jobbak az életkilátásaik: egy fiú újszülött előtt több mint 74, egy lány előtt pedig majdnem 81 év állhat.

Az újszülött fiúk közül az országos átlagnál magasabb, több mint 72,1 életévre számíthatnak Veszprém, Zala, Győr-Moson-Sopron, Pest, Fejér, Csongrád, Baranya, Vas, de még Hajdú-Bihar megyében is, a többiben azonban a férfiak születéskor várható élettartama nem éri el az országos átlagot, sőt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében születettek átlagosan a 70. születésnapjukat sem érik meg.

Bár a lányok összességében hosszabb életre, 78,9 évre számíthatnak, életkilátásaik az egyes megyékben a fiúkéhoz hasonlóak: Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Hajdú-Bihar, Pest, Zala, Heves és Fejér megyében esélyesek az átlagosnál hosszabb életre, a többiben várhatóan nem élnek tovább 79,2 évnél. A lányok esetében is a borsodiak helyzete a legkevésbé jó, várható élettartamuk mindössze 77,7 év.

Az sem mindegy, valaki városba vagy községbe születik-e. A városi fiúk ugyanis majdnem két évvel hosszabb életre számíthatnak, de a lányoknál is van fél év különbség a városban élők javára.

Bálint Lajos, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa szerint alapvetően a társadalmi, iskolázottsági és munkaerőpiaci különbségek tükröződnek vissza a különbségekben.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A világ levesei

A leves sokáig a „kezdő fogás” szerepét töltötte be: valami könnyű, ami megágyaz a főételnek. A világkonyhák azonban mást mutatnak. Sok helyen a leves a főszereplő — önálló fogás, amely egyszerre tápláló, izgalmas és meglepő. A leves lehet selymes krém, illatos fűszeres alaplé, tartalmas egytálétel, vagy akár frissítő, hideg nyári fogás. A merőkanál így egész világokat tár fel: kultúrákat, szokásokat, ízeket, amelyek kontinenseket kötnek össze.

A stresszevés megértése – miért választjuk a cukrot vigasznak?

Ha feszültek, kimerültek vagyunk, a legtöbben ösztönösen valami édeshez nyúlunk. Egy csoki, egy süti, egy kanál fagylalt hirtelen megkönnyebbülést hoz — legalábbis néhány percre. A stresszevés azonban nem egyszerű „akaraterőhiány”: mélyen beágyazott biológiai és érzelmi folyamatok állnak mögötte. Az édesség ilyenkor vigasz, megnyugvás, egy gyors dopaminlöket, amivel a szervezetünk megpróbálja ellensúlyozni a bennünk kavargó feszültséget.

Házi gyertyák újraöntve – amikor a maradék viasz második életet kap

A gyertyák különös hangulatot teremtenek: lágy fényük megnyugtat, az illatok emlékeket idéznek, és egy kicsit lelassítják a napot. Mégis, amikor a viasz már csak az üveg alján pislákol, legtöbben kidobjuk a maradékot. Pedig a gyertyavégek, a félig elhasznált mécsesek és a régi üvegben maradt viasz mind-mind új életre kelhet — néhány egyszerű lépésben akár teljesen új gyertyát készíthetsz belőlük. A hulladék csökken, a kreativitás viszont nő.