2014.10.24. 14:15:18 3837 40

Óriási a baj a Tescónál
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Annyira rosszul megy a brit szupermarketnek, hogy egyes elemzések szerint ki kellene vonulnia Kelet-Európából is, ha nem akarja elveszteni a piaci versenyt otthon, Angliában. Amerikában ott sem voltak, mégis megbuktak, Európában pedig az Aldi, a Lidl és a Marks & Spencer szorongatja, ráadásul a cégnél éppen a pénzügyi vezető nem tudott számolni. Az október 23-ai jelentés még rosszabb lett, mint várták, most már a cég elnöke is lemondott. De tényleg Tesco Gazdaságos nélkül maradnak a magyar családok?

Tesco | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Tesco | Fotó: 123rf.com

Annyira rosszul teljesít a Tesco a hazai piacán, Angliában, hogy az volna a legjobb döntés, ha egyszerűen megválnának néhány külföldi érdekeltségtől, és az erőiket inkább a brit piaci pozícióik megtartására fordítanák. Legalábbis ezt javasolta legutóbbi jelentésében a Morgan Stanley, sőt, tovább is ment: 40 százaléknyi esélyt adott annak, hogy a hipermarketlánc ezt végül kénytelen lesz meglépni.

A céget nem csak az egyre ádázabb piaci háború szorongatja, sok jel mutat arra is, hogy nem jól tervezték meg a terjeszkedésüket a világ több pontján. És az sem tett jót nekik, hogy egy könyvelési hiba miatt az előző félévben mintegy százmilliárd forinttal rosszabb eredményt értek el globálisan, mint ahogy arra számítottak. A tévedés miatt fejek hullottak a brit vezetésben, és bár az új, júliusban kinevezett vezérigazgató rendteremtést és további erőteljes terjeszkedést ígért, azért az év végi nagy bevásárlás előtt idehaza is felmerül a kérdés: érdemes-e még gyűjteni a hűségpontokat, vagy a világ második legnagyobb kiskereskedelmi lánca valóban elhagyja Magyarországot?

NEM MEGY NEKIK JÓL

Annyi biztos, hogy a Tesco globálisan tényleg az utóbbi negyven év leggyengébb forgalomnövekedési adatait publikálta júniusban. A részvényeik 45 százalékot vesztettek idén az értékükből, és a vállalat szeptemberben három éven belül negyedszerre adott ki nyereségfigyelmeztetést. A Morgan Stanley szerint ezért az idén várhatóan erőre kapó európai gazdasági növekedés jó lehetőség a Tescónak arra, hogy elgondolkozzon a nemzetközi üzlethálózata részleges vagy teljes eladásán, és ennek vételárából erősítse meg meggyengült pozícióit Angliában. És ha 2015-ben az eladás mellett döntenek, akkor a tanácsadócég szerint a legvalószínűbb, hogy Thaiföld és Dél-Korea mellett Kelet-Európából vonulnak majd ki. Így Magyarországról is.

Az eladás akkor jöhet szóba, ha a Tesco tőzsdei árfolyama 245 fontig emelkedik, mert akkor jó áron tudnák továbbadni a külföldi hálózatokat. De ez egyelőre csak spekuláció. Megkeresésünkre Hevesi Nóra kommunikációs igazgató még egy hipotetikus kivonulást sem volt hajlandó kommentálni. A Morgan Stanley a kivonulás már említett 40 százalékos esélyénél egy kicsit több, 50 százalékos esélyt ad annak, hogy a piaci kilátások változatlanok maradnak, és a Tesco-papírok árfolyama a 160 fontos árfolyam körülire esik. Ebben az esetben a cégnek csak a jövedelmezőségi szint fenntartására és az árverseny szempontjából legszükségesebb lépések megtételére marad majd ereje, ez pedig inkább kivárásra készteti a kelet-európai régióban.

NÁLUNK SEM NYERESÉGESEK

Ráadásul ha a Tesco meg is válna egyes befektetéseitől, az a legvalószínűbb, hogy az egész kelet-európai blokkot egyben dobnák piacra, és nem országonként adogatnák el a láncokat, márpedig az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a régióban legfeljebb néhány piaci szereplő jöhet szóba vásárlóként, ami szintén csökkentheti a kivonulás esélyét. A magyarországi láncok közül egyedül a nagyobbak, az Auchan vagy a CBA tudná átvenni a piacvezető Tesco boltjait. A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila megkeresésünkre annyit reagált, hogy ők készen állnak, ha “bármely Magyarországon működő piaci szereplő úgy döntene, hogy abbahagyja a tevékenységét”.

Az Auchan ennél kevésbé volt szókimondó. A konkurens esetleges kivonulását Gál Judit, a lánc kommunikációs igazgatója nem volt hajlandó kommentálni, saját beruházási terveikről pedig csupán annyit mondott, most elsősorban arra koncentrálnak, hogy “minden áruházuk mellett működtessenek benzinkutat is”.

És bár a Tesco több mint 70 hipermarketével itthon piacvezető, és az utóbbi időkben még növelni is tudták a forgalmukat - az első negyedévben 2,7 százalékos volt a növekedés, a másodikban 0,6 százalékos a csökkenés, ami az egész félévre 1 százalékos növekedést jelent -, a 2012-es egymilliárdos nyereség után tavaly mégsem zártak végül vidám üzleti évet: a veszteség meghaladta a 43 milliárd forintot. (A többi láncnak sem ment jól: a Spar, az Auchan és az Aldi is veszteséges lett, csak a Penny Market tudott nyereséggel zárni.) Pedig a Tesco a hipermarketek mellett a kisebb, belvárosi bolthálózatát is folyamatosan fejleszti, és a házhoz szállításban is egyre jobban nyomul: tavaly online boltot is indítottak.

TÖBBÉVES ELŐKÉSZÜLETEKET IGÉNYEL

De ha mégis a kivonulás mellett döntenek, az nem menne egyik napról a másikra. Két éve a Cora, tavaly pedig a Match és a Profi vonult ki, mert nem bírták a piaci versenyt. A Cora üzleteit az Auchan, a Match és a Profi boltjait a CBA vásárolta fel; a megelőző tárgyalások és előkészületek mindkét esetben több mint egy évig tartottak.

Merthogy nem csak annyi az eladás, hogy az egyik tulajdonos átadja a másiknak a kulcsokat, és még egyszer átszámolják a pénzt: boltokat kell átalakítani, táblákat átfesteni, a saját márkás termékeken túl kell adni, és az alkalmazottak sorsáról is dönteni kell. Az Auchan és a CBA átvette és átképezte a teljes dolgozóállományt, de nem biztos, hogy ez minden tulajdonosváltás esetén automatikusan így működne. És mindehhez sok pénzre van szükség: Gál Judit annyit árult el, hogy a Cora hét áruházának átalakítása az Auchannak fél évébe és 6 milliárd forintjába került. A vételáron felül.

A PIACI TELJESÍTMÉNY NEM MINDEN

Az egyébként nem jelent sokat, hogy a hivatalos közleményeiben most mit mond a Tesco; a Citibank is többször azt állította, hogy marad, aztán meggondolta magát, és most mégis túladna a magyarországi lakossági üzletágon. A legnagyobb francia gyorsétteremlánc, a Quick pedig akkor döntött 2001-ben a távozás mellett, amikor éppen nagyban terjeszkedett, több étterem éppen átadás előtt állt. Mert az, hogy egy cég hova helyezi fókuszpontját a világban, nem feltétlenül csak a piaci teljesítményén múlik, hanem például a szabályozási és a politikai környezettől is.

Ahogy Koren Miklós, a CEU Közgazdasági Tanszékének tanára mondja, a leányvállalatok elhelyezésének elsődleges szempontja az olcsó beszállítókhoz és a vevőkhöz való közelség. Ez különösen a feldolgozóiparra igaz, ahol a termék szállítása meglehetősen költséges. Ha viszont a cég alapvetően helyi piacra termel, akkor nagyon ki van téve a szabályozási kockázatoknak; az áramszolgáltatók, kiskereskedők, bankok jövedelmezősége nagyban függ a helyi szabályoktól, adóktól. “ A különadók, a rezsicsökkentés, a plázastop, a trafiktörvény, a devizahitel-forintosítás mellett egyáltalán nem csodálkozom, hogy ezek a szektorok nemhogy nem vonzzák, hanem inkább taszítják a külföldi befektetőket. Koren szerint ehhez azt is érdemes hozzávenni, hogy a magyar családok vásárlóereje évek óta folyamatosan csökken. A kiskereskedelmi forgalom 2013-ban 11 százalékkal alacsonyabb volt a 2006-os csúcsánál, a belföldi ipari értékesítések pedig 2008 óta minden évben esnek.

AZ ALDI ÉS A LIDL SZORONGATJA

A Morgan Stanley szerint egyébként az Angliában is nagy erőbedobással nyomuló hard diszkontok, például az Aldi és a Lidl miatt van bajban a Tesco. Hiába vannak otthon, muszáj súlyos pénzeket befektetniük, már ha meg akarják tartani a vezető szerepüket Nagy-Britanniában. Amíg alulról az agresszív árpolitikájú diszkontok támadják őket, addig felülről a Waitrose vagy éppen az Angliában nemcsak ruhaboltokat, de élelmiszerláncot is működtető Marks & Spencer is egyre erősebb konkurencia. Ráadásul az elemzők szerint egyelőre nincs jó válaszuk se arra, hogy hogyan szerezzék vissza a diszkontok által elcsábított vásárlóikat, se arra, hogy hogyan nyerjék meg a tehetősebb rétegeket, bár az egyre magasabb minőségű Tesco Finest néven futó saját márkás termékekkel éppen ez lenne a cél.

NEGYEDMILLIÁRDOS TÉVEDÉS

A cégóriás nehéz helyzetét jól jellemzi, hogy a korábbi vezérigazgató, Philip Clarke – 40 évnyi tescós karrier után – júliusban kénytelen volt lemondani, miután az általa indított egymilliárd fontos fejlesztési program nem hozott javulást. Utódja, az Unilevertől igazolt Dave Lewis még meg sem szokhatta az új irodát meg a bőrfotelt, máris jött a botrány: a könyvelésen nagyon elszámoltak valamit. És ez még a jobbik lehetőség, mert az is lehet, hogy valójában szándékosan hamisították meg a pénzügyi jelentést. Mindenesetre kiderült, hogy negyedmilliárd fonttal (körülbelül százmilliárd forinttal) elnézték az augusztus 23-ával zárult félév várható eredményét. Belső vizsgálat indult, és még szeptemberben gyorsan lecserélték nagyjából a teljes menedzsmentet: több vezető alkalmazottat, köztük négy igazgatót felfüggesztettek az állásából.

AZ USA-BA NEM TUDTAK BETÖRNI

A bajok a szakértők szerint akkor kezdődtek a hipermarketlánc körül, amikor a Tesco vezetése úgy döntött, hogy az angliai befektetések folytatása helyett inkább kelet-európai és egyesült államokbeli terjeszkedésbe kezdenek. Az USA-ból azóta csak súlyos veszteségek árán tudtak kivonulni, úgy, hogy tulajdonképpen még ott sem voltak.

A Tesco ugyanis márkaként nem jelent meg a Walmart uralta tengerentúli piacon, hanem először a középosztályra szabott Fresh& Easy hipermarketmárkával akarták megvetni a lábukat odaát. 2007-ben indultak, és tavaly adták fel végleg: az áruházlánc bezárása összesen 1,8 milliárd fontba fájt a Tescónak.

Kínában és Kelet-Európában ugyan sikeresen tudtak terjeszkedni, de egyáltalán nem biztos, hogy jobban jártak, mert ez elvonta a figyelmüket a brit piacokról. Pedig az otthoni boltok továbbra is a hipermarketlánc forgalmának kétharmadát adják.

A vizsgálat miatt október 1-jéről október 23-ára halasztották az erre a hat hónapra vonatkozó gyorsjelentés ismertetését. Amíg ez készült, az is kiderült, hogy a Tesco (és itt az anyacégről beszélünk) tényleg majdnem úgy működik, mint a sarki zöldséges, és még jó, hogy nem kockás füzetbe írják fel a bevételeket és a kiadásokat: hónapokig nem volt a cégnél pénzügyekért felelős vezető, mert a volt pénzügyi igazgató a cég által is megerősített értesülések szerint már hosszú ideje nem végzett érdemi munkát, csak egyes átmeneti feladatokat látott el.

Vásárlás a Tescóban | Fotó: 123rf.comVásárlás a Tescóban | Fotó: 123rf.com

Most már azt is tudjuk, hogy október 23. sem hozott megnyugvást. A módosított jelentésből az derül ki, hogy a korábbi könyvelési hibák miatt nem is 250, hanem 263 millió fonttal becsülték túl az eredményt. Az újabb baki miatt a társaság elnöke, Sir Richard Broadbent is lemondott, és mialatt nálunk koszorúzással telt a nap, és zárva volt a tőzsde, a londoni börzén – az elmúlt évben nem először – szabadesésbe kezdtek a Tesco-részvények. A Moody's pedig délután jelezte: leminősítette a céget.

VÁLSÁGMEGOLDÁSOK

Az, hogy az egyre erősödő versenyben meddig tudja megőrizni globális, de legalábbis európai pozícióit a Tesco, egyelőre nem látszik. Az új vezérigazgató, Dave Lewis, aki teljes hatáskörrel csak szeptember 1-jével vette át a munkát, súlyosnak nevezte az ügyet, és határozott lépéseket ígért. A vezetőség most legalább 50 különböző lehetőséget mérlegel, de például már megszüntették a Blinkbox videoszolgáltatást, amiért nem kár, hiszen lassan senki sem néz DVD-t. És eladták az öt vállalati repülőgépet is.

Egy lehetséges válságstratégia lehet, hogy úgy kerüljék el a vagyon egy részének értékesítését, hogy a részvényesekhez fordulnak segítségért, és új részvényeket bocsátanak ki. Ezzel egyes becslések szerint legfeljebb hárommilliárd fonthoz juthatnának. Csakhogy a befektetők meggyőzése nem lesz egyszerű feladat. Az egyik legjelentősebb brit befektetési alap, a Harris Associates például nemrég megszabadult Tesco-részesedésének kétharmadától, mert nem látta a világos stratégiát, és túl kockázatosnak minősítette a befektetését. Warren Buffet amerikai dollármilliárdos pedig óriási hibának nevezte, hogy évekkel ezelőtt bevásárolta magát a Tescóba, ami nem csoda: az elmúlt években csak ezen az üzleten 465 millió fontot (750 millió dollárt) bukott.

A TESCO SZÁMOKBAN

  • Az áruházlánc 95 éves.
  • Forgalom alapján a világ 2. legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca.
  • Piaci érték alapján a 3. legerősebb (23 milliárd angol font).
  • 530 ezer alkalmazottja van világszerte.
  • Magyarországon nagyjából tízezer embert foglalkoztat.
  • A teljes adóssága 6,6 milliárd font, ami 3,2-szerese az üzemi bevételeinek (a Morgan Stanley szerint a 2,5-ös szorzó lenne az ideális).
  • A második negyedévben 4,5 százalékkal csökkentek az eladások – ilyen mértékű visszaesésre hosszú ideje, 1993 óta nem volt példa.
  • Az adózás előtti eredménye több mint 90 százalékkal csökkent az előző évihez képest.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tesztett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...