2015.06.29. 10:46:14 10456 178

Műtrágyázzunk vagy sem?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A különböző növényeknek különböző tápanyagokra van szüksége, amelyet a legkényelmesebben műtrágyával elégíthetünk ki. De a legkényelmesebb megoldás egyáltalán nem a legjobb és a legolcsóbb, és egészen biztos, hogy nem a legegészségesebb! Mire figyeljünk?

Műtrágya - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Műtrágya

A műtrágya veszélyei

A konyhakertekben alapvetően kis területen termesztünk többféle növényt, melyeknek más és más a tápanyag igénye. Ezek részére a komplex, azaz összetett, többféle tápanyagot tartalmazó műtrágya a megoldás, de ebben az esetben is érdemes pótolni a szervesanyag-szükségletet.

Sajnos a műtrágyák használatának gyakorlata túlzottan elterjedt, ami miatt sok helyen a mezőgazdasági területek jelentős része és a talajvíz is szennyezett, túlterhelt lehet. Ezt elkerülendő, nagyon fontos, hogy az előírt mennyiségeket és használati időpontokat precízen betartsuk, sőt még jobb lenne, ha természetes trágyát illetve tápanyag pótlást alkalmaznánk. A házi tartású szarvasmarhatrágya például ideális lenne. Persze ezt sem szabad túladagolni, mert kiégetheti a növényt.

A műtrágyázásnak számos veszélye lehet, ezek közül a talaj savanyodása, a CO3 tartalmának csökkenése, sőt még a növény tápanyag felvevő képessége is romolhat. Ezenkívül élővizeinkben, tavainkban, folyóinkban és így a kutakban is a NO3-, azaz a különböző nitrátok felhalmozódnak, amelyek túlzott mennyiségben káros hatással lehetnek nemcsak környezetünkre, hanem az egészségünkre is.

Ha mégis műtrágyát alkalmaznánk, pontosan tartsuk be az utasítást. Az összetevőket is nézzük át, melyekből kiderül,hogy természetes ásványi trágyával vagy gyakorlatilag egy ipari vegyszerrel van-e dolgunk. Az adagoláson kívül figyeljünk arra is, hogy vízben oldódik-e, illetve, hogy milyen a nedvszívó képessége, mert ezeket figyelembe kell venni a tárolásnál. A lassan oldódó, lassan lebomló műtrágya, mint például a kálium, valamint a foszfor késő ősszel kerüljön a talajba, a nitrogénnel vigyázzunk, mivel nagyon gyors és erőteljes a hatása, könnyen kiégetheti a növényt.

A műtrágyák évek alatt akár terméketlenné is tehetik a talajt, ha nem pótoljuk a szervesanyag-szükségletet.

Az istálló trágya használata

Kétféle természetes trágyához juthatunk hozzá a frisshez és az érlelthez. A friss trágyát az üres kertben szabad csak felhasználni, azaz a legpraktikusabb időszak a leterítéséhez és talajba forgatásához az ősz. Így tavaszra szépen lebomlik. Az érlelt trágyát zacskóban megvásárolhatjuk és tavasszal valamint nyáron is elteríthetjük. A paradicsom és a paprika különösen hálás lesz érte, hiszen ezek nagy tápanyagigényű zöldségek. Itt is fenn áll a túladagolás veszélye, vigyázzunk nehogy kiégessük a növényt.

A zöldtrágya használata

A zöldtrágya is megfelelő lehet az istállótrágya és a műtrágya helyett. A zöldtrágyának való ősszel vagy kora tavasszal vetjük el, majd a miután kicsirázott tavasszal beleforgatjuk a földbe, ahol az elbomlik és tápanyaggal tölti fel a talajunk. Egyszerű például a fehér mustármag alkalmazása, ezt kora tavasszal ültetjük el.

A házi komposzt is egyszerű és olcsó módszer a talaj tápanyagszintjének megtartására.

Bármelyik megoldást is választjuk, legyünk körültekintőek és a műtrágyához csak a lehető legvégső esetben forduljunk, hiszen van más, elérhető és természetes megoldás is. Ráadásul olcsón!

Forrás: kapanyel.blog.hu, balintgazda.hu, kertvarazsmagazin.hu | Gyűjtötte: kábé

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...