MUNKABÉR VÉDELEM, AVAGY MIT NE REMÉLJÜNK A BÉRGARANCIA ALAPTÓL
A magyar munkavállalók az uniós, különösen a nyugat-európai átlaghoz képest jóval gyakrabban kénytelenek megélni azt a helyzetet, hogy munkáltatójuk nem egyszerűen felhagy a működéssel, hanem fizetésképtelenné válva felszámolás alá kerül.
Ezekben az esetekben - melyekben a magyar polgári- és büntetőjogi szabályozás a mai napig túlságosan megengedő - jellemzően munkavállalók százai, ezrei várakoznak megszolgált járandóságaikra.
El lehet mondani, hogy a felszámolási eljárással érintett cég munkavállalói rendszerint tanácstalanok, nincsenek tisztában jogaikkal. Ilyenkor sokan felmondanak vagy a felszámoló kezdeményezésére aláírnak olyan megállapodást, ami anyagi hátránnyal jár számukra. Előfordul, hogy valaki így veszít el négy-öt havi végkielégítést és több havi felmondási időre járó bért. Mivel a megélhetés mindenki számára fontos, sokan igyekeznek mielőbb máshol munkába állni, ezért kevésbé tudják átgondoltan, körültekintően megszüntetni addigi munkaviszonyukat.
Azok is veszteségek leírására kényszerülhetnek, akik kitartanak törvényes járandóságaik mellett, avagy még a felszámolás előtti kirúgásuk miatt kellett pereskedniük munkáltatójukkal. Elviekben a bér jellegű járandóságot - feltéve, hogy az nem vitatottan jár a munkavállalónak - a Bérgarancia Alap terhére a felszámoló megigényelheti és kifizetheti. Csakhogy a törvény szövegét a gyakorlatban drákói szigorral értelmezi a bíróság, ami nem éppen a munkavállalóknak kedvez. Mindenekelőtt van egy abszolút plafon, aminél akkor sem kaphatunk nagyobb kompenzációt, ha történetesen nagyobb a követelésünk. Ez jelenleg 1,15 millió forint (bruttó). Ezt a keretet nem is olyan nehéz kimeríteni, 15 évi munkavégzés és néhány hét ki nem adott szabadsággal sajnos az átlagkeresetűek is pórul járhatnak.
A kifizetési plafonon kívül tovább sújtja a pénzük után futókat, hogy a jogellenes felmondásra tekintettel a bíróság által megállapított kártérítési átalány nem érvényesíthető a Bérgarancia Alap terhére. A kártérítési átalányt azért szokta megállapítani a bíróság, mert jogellenesen rúgnak ki valakit, és emiatt munkabér kiesése keletkezik. Ennek ellenére az állam perpillanat sajnos nem engedi, hogy ehhez a pénzhez az Alap forrásaiból hozzájussunk. Márpedig a pereskedés útján megítélt járandóságnak gyakran ez jelentené a nagyobb vagy döntő hányadát. A munkáltató fizetésképtelensége esetén ugyanígy keresztet lehet vetni minden egyéb - pénzben egyébként nagyon is jól meghatározható értékű - járandóságra, ami nem minősül munkabérnek, szabadságmegváltásnak vagy végkielégítésnek.
Ezzel együtt érdemes megvizsgálni, milyen egyezséget kínál a felszámoló, nem szabad elkapkodni annak elfogadását. Ha a cég már nem működik, nem nekünk kell a felmondást kezdeményezni, vegyük figyelembe, hogy a távolléti díjra akkor is jogosult a munkavállaló, ha adott esetben őt önhibáján kívül nem foglalkoztatják.
dr. Vágány Tamás
Forrás: DAS
