2020.12.23. 16:15:11 13358 253

Hullt a hó és hózott… Emlékezetes havazások Magyarországon
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Évek óta nem jellemző a fehér karácsony és ezen a télen még a pelyhek egyáltalán nem örvendeztettek meg minket, ám voltak idők, amikor itthon is derékig lehetett járni a hóban. Lapozzuk csak fel a nagy hó-évkönyvet…!

Autó a hóban - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Autó a hóban

Olykor Magyarország is hótakarót húzott magára tetőtől talpig és bár az elmúlt évek hószegény telei után szinte hihetetlennek tűnik, de voltak idők, amikor még be is sokallhattunk az égi áldás ezen formájából. Idézzük fel most a legemlékezetesebb magyarországi hóeséseket!

Emlékszel, amikor térdig jártunk?

Talán nem minden idők legnagyobb hóesése, mégis a legtöbbeknek a mai napig különleges, emlékezetes tél volt 1987 elején. Január tizedikén ugyanis az Északkeletről érkező sarkvidéki szél magas nedvességtartalommal látogatott el hozzánk és egy békés téli szombat estét tett tomboló hó-, és szélviharrá. A néhol 100 km/ órás széllökések pedig végeztek némi tereprendezést is, vasárnap reggel hótorlaszok várták az utcára lépőket.

Számos város megközelíthetetlenné vált, Budapesten leállt a közlekedés, ami keltett némi gazdasági makró-pánikot is és bizony mindeközben nem volt melegünk a -17 Celsius fokban. Szűk egy hétig tartotta magát a havazás, a végére átlagosan 20-50, a hegyekben 50-77 cm friss hóréteg állt. Ez persze csupán egy átlagos szám! A hófúvások miatt ugyanis néhol méternél magasabb hó állhatta utunkat.

És amikor nyakig?

Bár erre más sajnos nem olyan sokan emlékezhetnek, de 1947-ben, február 16. napján is döbbenetes méreteket öltött a tél. Ehhez a havazáshoz köthető a legvastagabb magyarországi hóréteg, amit Kőszegen rögzítettek a szakemberek. A maga 151 cm-es vastagságával igazán lenyűgöző lehetett!

Az utolsó nagyobb hóhelyzet

2013-ban jeles napot választott a természet a hótakaró leterítéséhez. Március 15-én a Dunántúlon és az ország Észak-keleti részén volt különösen erős hóvihar, itt a közlekedés is megállt egy időre. Az 1987-es havazáshoz hasonlóan itt is mediterrán ciklonhoz csatlakozó erős hideg áramlat okozta a vihart és bár a hó kevesebb volt, a széllökések a 165 km/ órát is elérték. Márciustól általában szokatlan hideg is volt, Vásárosnaményban -18 Celsius fokban fagyoskodhattunk.

Hogy mit tartogat még az idei tél, az pedig még a jövő zenéje.

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A nyári bioritmus változása – Miért ébredünk másképp nyáron?

Nyáron sokan tapasztalják, hogy valami megváltozik bennük. Reggel könnyebben nyílik ki a szemünk, kevésbé érezzük nehéznek a felkelést, és napközben is más ritmusban működünk. Mintha a szervezetünk alkalmazkodna a nyárhoz: a hosszabb nappalokhoz, a több fényhez és a természet lassan változó üteméhez. Ugyanakkor nem mindenki éli meg ezt pozitívan. Vannak, akik energikusabbnak érzik magukat, míg mások nehezebben alszanak el, fáradtabbak vagy nyugtalanabbak lesznek a nagy melegben.

A franciák kedvenc almás péksütije

A francia pékségek kirakataiban nehéz úgy végigsétálni, hogy ne akadjon meg a szemünk a vajillatú, aranybarnára sült finomságokon. A croissant és a pain au chocolat mellett azonban van egy kevésbé látványos, mégis rendkívül népszerű klasszikus: a chausson aux pommes, vagyis a francia almás papucs.

Nem elég sétálni és súlyzózni az erős csontokért – a foci és a kézilabda többet segíthet

A csontok egészsége szempontjából elsősorban nem az számít, mennyit sportolunk, hanem az, hogy mennyire mozgunk intenzíven – erre a következtetésre jutottak a Semmelweis Egyetem kutatói. A Sports Medicine – Open folyóiratban megjelent elemzésük szerint a csontképződést leginkább azok a mozgásformák serkentették, amelyek robbanékony mozdulatokat, gyors irányváltásokat és fordulásokat igényelnek. Az eredmények hozzájárulhatnak a csontok egészségét megőrző és a csontritkulást megelőző mozgásprogramok hatékonyabb kialakításához.