2015.01.13. 19:00:13 4875 20

Félig hím, félig nőstény pillangót fedeztek fel
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Ritka, félig hím, félig nőstény pillangót fedeztek fel egy lepkekiállításon Philadelphiában.

Lexias pardalis - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Lexias pardalis

A szokatlan küllemű rovar Chris Johnson nyugalmazott vegyészmérnöknek szúrt szemet, aki önkéntesként segédkezett a tárlaton, s felfigyelt a Malajziából, Pinang szigetéről hozott bábból éppen kikelő pillangóra. A tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó Lexias pardalis lepke jobb oldalán a két szárny barna színű volt, amelyeket sárga és fehér pettyek tarkítottak. Színezetük, ahogyan nagyobb méretűk is, a faj nőstényeire jellemző. Különbözőképp festett a pillangó bal fele, ahol a szárnyak kisebbek és sötétebbek voltak, a hímekre jellemző "spriccelt" zöld, kék és bíbor mintázattal - olvasható a LiveScience hírportálon.

A szakemberek igazolták a vegyészmérnök megfigyelését, megállapítva, hogy a günandromorfia jelenségéről van szó.

Ivari kétalakúság miatt a günandromorfia gyakori a lepkéknél, de előfordul például madaraknál vagy rákoknál, főleg homároknál. A jelenség nem tévesztendő össze a hermafroditizmussal, amikor egy élőlény mind női, mind hím ivarszervekkel rendelkezik.

A günandromorfia az embrionális fejlődés korai szakaszában alakul ki, amikor sejtosztódáskor a nemi kromoszómák nem válnak szét. Ennek eredményeként az állat egyes sejtjeinek a hímekre, másokénak a nőstényekre jellemző a genotípusa.

Egy günandromorf élőlény mutathat kétoldali szimmetriát, azaz lehet egy hím és egy nőstény oldala, vagy lehet mozaikos, ebben az esetben az ivarok nem különülnek el ilyen világosan.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Tudományosan bizonyított: a ChatGPT szinte hibátlanul felismeri a leggyakoribb bőrproblémákat

Bőrbetegségek felismerésében tesztelték a két legismertebb mesterségesintelligencia-alkalmazást a Semmelweis Egyetem kutatói. A GPT-4o az esetek 93%-ában azonosította az aknét és a rosaceát, szemben a Google Gemini Flash 2.0-s modelljével, amely az esetek mindössze 21%-ában ismerte fel a kórképeket, derül ki az egyetem új klinikai kutatásából. A MI hosszú távon csökkentheti az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut, de a végleges diagnózis felállítása szakorvosi feladat marad, hangsúlyozzák a szerzők.

Nem minden fekete-fehér – Színvakság és a köré szövődött tévhitek

A színvakság vagy monokromázia kapcsán számos tévhit él a köztudatban. A leggyakoribb félreértés szerint az érintettek csak szürkében látják a világot – valójában a legtöbben csupán bizonyos színek, leginkább a vörös és a zöld elkülönítésében tapasztalnak nehézséget. A rendellenesség jellemzően recesszíven öröklődik, tehát nem minden hordozónál jelentkeznek a tünetek.

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.