2015.08.11. 15:41:43 8462 288

Ezért ismerik fel a kutyák az arcokat!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az arcfelismerés öröklött képesség a kutyáknál - mutatták ki az egyesült államokbeli Emory Egyetem kutatói, akik arcfelismerési agyi régiót azonosítottak az ebeknél.

Német juhász a gazdájával - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Német juhász a gazdájával

Az Emory Egyetem élettani intézetében folyó projekt keretében az ember legősibb és leghűségesebb barátjával kapcsolatos evolúciós kérdésekre keresik a választ. Korábban a kutatók azonosították a kutyáknál azt az agyterületet, ahol a "boldogsághormon", a dopamin által közvetített jutalmazási mechanizmus fejti ki hatását - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A kutyákat mindenekelőtt arra kellett megtanítani, hogy nyugtatószer adagolása, vagy lekötés nélkül mozdulatlanul feküdjenek a funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat (fMRI) alatt. Mint a modern képalkotó eljárás kimutatta, a jutalmazási agyi régió erőteljesebben reagált az ismerős személyekkel kapcsolatos illatokra, mint az ismeretlen emberek, vagy akár ismerős kutyák szagára.

A legújabb kísérletek során a tudósok azt vizsgálták, hogy miként reagálnak a kutyák az arcokra és a mindennapi tárgyakra.

"A kutyák szociális lények, így feltételeztük, hogy felismerik az arcokat. A kutatások során arra kerestük a választ, hogy az arcfelismerés veleszületett, vagy tanult készség-e" - magyarázta Gregory Berns neurobiológus, a tanulmány vezető szerzője.

A kutyáknak az fMRI-vizsgálat során fényképeket és videofelvételeket mutattak. A kísérlet különlegessége abban rejlik, hogy az ebek általában nem tudnak mit kezdeni a 2D-képekkel, így meg kellett őket tanítani arra, hogy figyeljék a képernyőt.

Mint Gregory Berns megjegyezte, a kísérletek hiányossága a kis számú résztvevő, hiszen a nyolc kiképzett kutyából csupán hatot sikerült arra beidomítani, hogy legalább 30 másodpercen át figyeljenek egy-egy képet, vagy videofelvételt.

A hat kísérleti alanynál a halántéklebeny meghatározott régiója szignifikánsan élénkebben reagált az emberi arcokat bemutató videókra, mint a filmeken szereplő tárgyakra. Ugyanilyen különbséget észleltek, amikor az ebeknek arcképeket, valamint kutyafotókat mutattak meg, és ezek a reakciók kifejezettebbek voltak, mint amilyeneket a mindennapi tárgyakat megjelenítő felvételek váltottak ki.

"Amennyiben az arcfelismerés tanult készség lenne, amelyet például az emberi arccal azonosított étel vált ki, az agy jutalmazási régiója aktiválódna. Kísérleteink során azonban nem ezt tapasztaltuk, egyértelműen öröklött képességről van szó" - hangsúlyozta Gregory Berns.

A szakemberek eredményeiket a PeerJ szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban ismertették.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Jól jön egy kis segítség? 10 reményteljes gondolat a mentális tarsolyodba

Olykor-olykor ránk virradnak olyan napok, melyeket hála helyett inkább a fejünkre húzott paplan mozdulatával köszöntünk. Megtépázottnak, alulmotiváltnak és szellemi-fizikai erőtől fosztottnak érezzük magunkat. Szerencsére több jó hírünk is van ilyen helyzetek, amelyek kellő pszichikai munícióval látnak el bennünket ahhoz, hogy erőt merítsünk a „továbbiakhoz”.

Franciaországban egyre több a száz év feletti ember

Egyre több száz év feletti ember él Franciaországban, és megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek - derül ki a francia Demográfiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének (INED) egy szerdán közzétett tanulmányából.

A férfiak vagy nők barátsága tart tovább?

Fordíthatjuk tekintetünket a világ bármely részére, mindenhol meggyőződhetünk „az ember társas lény” örökigazságáról. Egymagában a teremtés koronájaként méltatott emberi lény gyenge, örökös célpontja a veszélynek, fenyegetettségnek. Ezért emberi kapcsolatok és együttműködések bázisára épülő társadalmat rendezett maga köré, melyben megosztotta a tevékenységeket, szorosabbra fűzte az ember-ember köteléket. Mindeközben észlelte, hogy bizonyos kapcsolattípusokért érdemes többet munkálkodni, azok minőségét folyamatosan növelni – leginkább a család, a rokonság, a partnerkapcsolat és a barátság tartozik ezek közé. Ez utóbbi kapcsolattípus kapcsán kérdésként merülhet fel, hogy vajon melyik nem képviselői képesek és készek hosszabb távú barátságok kialakítására és fenntartására?