2014.11.13. 08:56:48 7712 28

Először landolt űrszonda üstökösön
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Űrtörténelmi pillanatot írt az a műhold, amit körülbelül 10 éve indítottak útjára, s ma végre elérte célját, a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A Rosetta műhold Philae szondája biztonságosan landolt a kráterekkel és kiemelkedésekkel tarkított üstökösön, s már kommunikál is a Földdel, körülbelül 2-3 hónapig fog működni, és információkat küldeni.

Fantázia rajz a Rosetta közeledéséről az üstököshöz | Fotó: wikipedia.org - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Fantázia rajz a Rosetta közeledéséről az üstököshöz | Fotó: wikipedia.org

Leszállt a Philae szonda a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre. Ilyen még nem történt a földi űrkutatás történetében. Egy tízéves küldetés ért most célt.

„Nem is lehetnénk ennél boldogabbak” - kezdte bejelentését az Európai Űrügynökség (ESA) misszióvezetője, Ian Wright, melyben beszámolt arról, hogy a Rosetta műhold Philae egysége leszállt az üstökös felszínére. Bár több nehézség is adódott a küldetés során, de a szonda végül épségben landolt a Csurjumov-Geraszimenkóra. Ami még ennél is nagyobb siker, hogy kommunikálni is tud a Philae a földi központtal.

Az ESA-nál már történelmi sikerről beszélnek. Okkal: ez az első alkalom, hogy földi jármű landolt egy üstökös felszínén. A kutatók sokat várnak a küldetéstől, bár régóta ismerjük a kométákat, de nagyon keveset tudunk róluk. Ugyanakkor sokan vélik úgy, hogy rajtuk keresztül rengeteget tudhatunk meg az élet és a Naprendszerünk kialakulásáról.

„Amellett, hogy nagyon látványos a megjelenésük, az üstökösök belseje megőrizte azt az anyagot, amiből a naprendszer keletkezett. Ezzel vissza tudnánk nyúlni az időben” - mondta Szegő Károly az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet munkatársa a VS.hu-nak, még a nyáron.

"Egyetlen európai ország sem lett volna képes erre a sikerre egyedül, de közösen ez is megvalósulhatott!" - mondta az ESA.

Forrás: vs.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A tartós hideg veszélyesebb a szívre, mint a hőség

A szélsőséges hőmérsékletek, különösen a tartós hideg mérhetően növelik a kórházon kívüli szívmegállások kockázatát - derül ki egy friss magyar elemzésből. A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) közös kutatása szerint a hőség gyorsan és rövid ideig hat, a tartós hideg viszont több szívmegállást okoz, hosszabb idő alatt.

A napszakok tudománya – mikor működik legjobban az agy

Az agy nem egyenletesen teljesít egész nap; biológiai ritmusaink, hormonjaink és idegrendszeri működésünk befolyásolják, mikor vagyunk a legélesebbek, a legproduktívabbak vagy éppen a legpihentebbek. A napszakok tudománya segít megérteni, hogyan időzítsük a feladatainkat, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az agyunkból, és mikor érdemes lassítani, pihenni.

Az ember és a mesterséges intelligencia kapcsolata – barát vagy kihívás?

A mesterséges intelligencia néhány év alatt észrevétlenül költözött be a mindennapjainkba. Ott van a telefonunkban, amikor útvonalat tervezünk, a zsebünkben, amikor ajánlásokat kapunk, és az otthonunkban, amikor egy eszköz válaszol a kérdéseinkre. Miközben egyre természetesebb része az életünknek, egyre több kérdést is felvet: vajon partnerként tekinthetünk rá, vagy inkább kihívásként kell kezelni?