Életformáló technológiai vívmányok
Az ember alapvető törekvése, hogy életét jobbá, biztonságosabbá, hatékonyabbá, kényelmesebbé, boldogabbá, voltaképpen: emberhez méltóbbá tegye.
Nem meglepő tehát, hogy már az ókor kreatívjai is leleményes ötleteikkel igyekeztek mindezen igényeket – lehetőségeikhez képest – kielégíteni. Így történt az, hogy a kőszerszámok, a kerék, a szövés, a római utak, a pénzérmék korától eljutottunk a DNS, a modern kommunikációs megoldások, az atomerőmű, a mesterséges intelligencia századáig. Századunkig. A fokozatos és fáradhatatlan fejlesztések életünk minden területére erőteljes hatást gyakoroltak.
Napjainkban egyre sűrűbben tapasztalhatjuk, hogy mindaz, ami néhány éve még kivitelezhetetlennek, vagy luxus kiváltságnak véltünk, ma már mindennapi fontos és hasznos eszközként vesz körül bennünket az ébredéstől a nyugovóra térésig. Szinte beleremegünk a gondolatba, hogy mindaz, ami ma „csak” a tudományos-fantasztikus alkotásokban jelenik meg, nemsokára mindennapossá válhat. Mintha egyfajta sci-fikben vázolt egyetemes sóvárgás mágnessé formálódva vonzaná magához a közös óhajokat. Ugyanakkor az egyre dinamikusabb, izgalmasabb és hatékonyabb technikai újításokkal való lépéstartás és a gyártási módok nyomon követése is sokakban vágyként fogalmazódhat meg.
A különféle elektromos rendszerek és berendezések előtt kiemelt helyhez jutottak az olyan civilizáció építő és azt fenntartó összetevők, mint a cement is, amely nélkül a technológiai író, George Dyson, szerint az általunk ismert és nagy becsben tartott civilizált világ szó szerint és átvitt értelemben is összeomlana. Ez utóbbi listára sorakoznak még a vízvezeték, az ivóvíz, a szűrő- és higiéniai rendszerek, a légkondicionálás, az ipari acélgyártás, az olajfinomítás stb.
Az életünket leglátványosabban befolyásoló innovációk között kiemelkedik:
az internet, mely „berobbanását” követően pillanatok alatt az emberiség leghatalmasabb információforrásává, később pedig multimédiás centrumává terebélyesedett;
nem feledkezhetünk meg azonban a mindennapi tevékenységeinkhez nélkülözhetetlen villamosenergiáról sem, hiszen az életünk áram nélkül ma már szinte ellehetetlenülne;
a helyváltoztatást lényegesen megkönnyítő és kurtító személygépkocsik szinte folyamatosan alkalmazkodnak a korigényekhez, kihívásokhoz (pl. elektromos, hibrid, vezető nélküli stb.);
az okostelefonok pedig már a „több mint szükséglet” mibenlétükkel napjaink szerves részévé formálódtak (lásd: a „lemerültem” gyakorta használt kifejezést, mely által érzékeltethetjük a telefonunkkal való összenőttségünket).
Mindaz, amit ma természetesnek és magától értetődőnek tekintünk – hogy tesszük azt, reggel felkelünk és kinyitjuk a csapot a fogmosáshoz, hogy komfortos vízöblítéses illemhelyre megyünk, ha szólít a természet, hogy kinyitjuk a többnyire bevásárlóközpontból beszerzett élelmiszerekkel bélelt hűtőszekrényt, ha éppen falatozni támad kedvünk… mind az emberi intellektus és találékonyság eredményeként tartható számon. És e téren – mint látjuk, valamint nap mint nap tapasztaljuk – nincs pont, csupán vessző vagy pontosvessző.
