Együk vagy ne együk? - Mi fán terem a fruktóz?
Manapság annyiféle cukor közül válogathatunk, hogy néha az ember már nem is bírja követni a különböző fajtákat: fehér, barna, nyírfa és így tovább. A fruktóz, vagy becsületes nevén a gyümölcscukor nem új találmány, sokan mégis idegenkedünk a használatától.
Többek között én is mindig csak szemezek vele, ha „találkozunk” a boltok polcainál, de valamiért még nem mertem kipróbálni. Lehet, csak azért tartunk tőle, mert nem ismerjük „őt” igazán…? Néhány infó „róla” talán segít közelebb hozni „őt” a szívünkhöz és a bevásárlókocsinkhoz.
De mégis mi a csoda az a fruktóz, vagyis gyümölcscukor?
Talán nem okoz meglepetést, ha azt mondjuk, a fruktóz főként a gyümölcsökben, mézben, de a zöldségekben is előforduló cukor. Minél édesebb egy gyümölcs vagy zöldség, annál több gyümölcscukrot tartalmaz. (Szigorú diéta során éppen ezért érdemes tartózkodni a gyümölcsök és bizonyos zöldségek fogyasztásától.)
És egy kicsit tudományosabban?
Ha kissé így szeretnénk megfogalmazni, mi is az a fruktóz, azt mondhatnánk, hogy az egyszerű szénhidrátok (monoszcharidok) csapatát erősíti ő is, mint például a szőlőcukor. A különbség annyi a két cukorfajta között, hogy a gyümölcscukrot szervezetünk nem közvetlenül hasznosítja, vagyis inzulin felhasználása nélkül a májunk bontja le. Így cukorbetegek is fogyaszthatják ezt a fajta cukrot.
Valóban olyan édes?
Bizony, nagyjából kétszer annyira, mint a szőlőcukor. Így kevesebb is elég belőle az édes íz eléréséhez. Nemhiába használja szívesen édesítésre az élelmiszeripar is. Sőt, még előállítása is olcsóbb, mint a hagyományos cukoré.
Azért légy vele óvatos!
Nem is a gyümölcs formájában elfogyasztott gyümölcscukorral van a gond – napi két adag (körülbelül egy-egy maréknyi) gyümölcs és három adag zöldség elfogyasztásával még elviselhető mennyiségű cukor jut a szervezetünkbe, nagyjából 40-50 gramm. A belőlük préselt levek, illetve a felhasználásukkal készült élelmiszerek sokkal veszélyesebbek lehetnek.
De mi a baj a levekkel?
Hát, nagyjából az, hogy egy pohár finom gyümölcslé akár 10 gramm cukrot is tartalmazhat.
És az élelmiszerekkel?
Itt szirup formájában a használják, és a túl magas cukortartalom a baj ezekkel is. Érdemes vigyázni a dobozos gyümölcslevekkel, de még a cukormentes termékekkel is.
Mit okozhat, ha „túladagoljuk”?
A túlzásba vitt fogyasztása könnyen vezethet cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz és elhízáshoz is. Utóbbi oka lehet az is, hogy a gyümölcscukor gyorsabban alakul át zsírrá. Túlsúlyhoz vezethet a gyümölcscukor azon tulajdonsága is, hogy akadályozza, hogy a leptin nevű hormon közvetítse az agynak: testünk jól lakott. És ha nem jelentkezik időben a teltségérzet, sokszor túlehetjük magunkat. Rossz hír, hogy ezen kívül még a zsírégetést is akadályozza.
Forrás: brigitte.de
