De hol vannak a bogarak télen?
Kérdezte már meg tőled kisgyermek, hogy hová tűnnek télen a bogarak? Esetleg benned is felmerült? Még ha nem is kifejezetten hiányoljuk őket, meglepően érdekes téma. A természet csodája az is, hogy ezek az apró lények miként oldják meg az életükre veszélyes fagy kérdését minden évben. Lássuk, hová tűnnek a bogarak télen?
A természet különleges húzásai egyszerre tanítanak és gyönyörködtetnek, ráadásul kimeríthetetlen tárházzal állnak rendelkezésünkre a kreatív megoldások terén. Bár nem „ahány ház, annyi szokás”, de többféle megoldást dolgoztak ki túlélésükre a rovarok az evolúciós fejlődésük során.
A fiatalabb generáció ideje
Kezdjük a leginkább kiábrándítóval, ám azzal, amit első körben a legtöbben tippelnek: vannak fajok, amik egyszerűen nem élik túl a telet. Ezek a rovarfajták mielőtt elpusztulnának lerakják petéiket, melyek tavasszal új életre keltik a nemzedéket – szó szerint. Így hát az utánpótlás megtörténik, de ők is csak egy évig élnek, majd átadják a következő generációnak a terepet, és ez így megy hosszú-hosszú évekig.
Összebújás és közös testhő
A „mesebogarak” valamennyi fajtájára az összebújás jellemző – a hangyák, a mézelő méhek és a katicák is így védik magukat a fagyhalál ellen. Persze semmi téli romantika – mindössze arról van szó, hogy kolóniákba rendeződve egy helyre bújnak, és didergéshez hasonló mikromozgással hőt termelnek. A termeszek és hangyák mindezt a földben olyan mélységben teszik, ahová már a fagy nem ér el, így nekik egy picit könnyebb dolguk van a zord idővel szemben. A méhek egyébként is a csapatmunka és az összetartás legnagyobb tanítói, de a kollektív testhő felhasználásával már tényleg hihetetlen magasságokba emelkednek az állatvilág közösségi életét tekintve.
Hibernációban töltött hónapok
Érdekes módon nem elsősorban a hőmérséklet csökkenésével, sokkal inkább a nappali órák rövidülésével hozható összefüggésbe ez a fajta téli álom. A rovarok egy része ilyenkor valahol megbújva – például fa kérge alatt – éli meg hibernációját. Ebben az időszakban pontosan semmi nem történik velük – a növekedés és az egyedfejlődés stagnál és az életfunkciók is üzemen kívül vannak. Olyan ez, mint egy „standby” időszak, egy átmeneti leállás, tavasszal pedig újult erővel vágnak neki a rovarlétnek.
Fagyállóval felvértezve
Számos bogár és rovar fagyálló testnedvet állít elő, mikor beköszönt a zimankó. A fagypont alatti hőmérséklet halálos jégkristályokat okozna a szervezetükben, ám a saját maguk által előállított szorbit és glicerin tartalmú anyagnak köszönhetően nem szenvednek fagykárt.
Vándor madarak követői
Bizony a rovarok egy része is használja a költöző madaraknál bevált szokást – ha túl hidegre fordul az idő, melegebb égtájakra vándorolnak. A királylepke például felszáll a legközelebbi hasznosnak tűnő légáramlatra és Kanadából Mexikóba utazik a mínuszok elől. Több ezer kilométert repül, hogy elkerülje a fagyhalált. Őszintén megértjük, a borongós hideg napokat mi is szívesebben töltenénk egy örökké forró, napsütéses helyen.
Búvóhely a nem kívánt lakótársaknak
Van egy olyan csoport is, akik egyszerűen csak keresnek egy száraz meleg helyet maguknak télidőre. Őket sajnos testközelből ismerhetjük, hiszen a városiasodás komfortos téli panziót kínál nekik lakóházainkban. Ilyen a márványpoloska és a csótány is – akik vígan áttelelnek a legkisebb résekben.
Forrás: morzsafarm.hu/hova-tunnek-telen-a-rovarok/
