2017.04.26. 16:59:44 13493 362

Cuki! Törpevíziló született a Nyíregyházi Állatparkban
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Törpevíziló (Choeropsis liberiensis) született a Nyíregyházi Állatparkban, az utódot kedden mutatták be a nyírségi megyeszékhely látványosságában.

A Nyíregyházi Állatpark új, kéthetes törpevízilova (Choeropsis liberiensis) 2017. április 25-én. MTI Fotó: Balázs Attila - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com A Nyíregyházi Állatpark új, kéthetes törpevízilova (Choeropsis liberiensis) 2017. április 25-én. MTI Fotó: Balázs Attila

A több mint 11 kilogramm súlyú, kéthetes bika jól viselte élete első általános orvosi vizsgálatát. Az állat születése különlegességnek számít, mivel tavaly mindössze tizenkilenc egyed jött világra a világ állatkertjeiben, ráadásul hím ivarú utód ritkábban születik, mint nőstény - mondta el Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark szóvivője, osztályvezetője az MTI-nek.

A törpevízilovat az Európai Állatkertek és Akvárium Szövetsége tenyészprogram keretében szaporítja, melyhez a Nyíregyházi Állatpark 2006-ban csatlakozott. Jelenleg a Dániából érkezett apa, a korábban egy francia állatkertben élő nőstény és az utóda él a kertben. A nyíregyházi látványosságban egyébként harmadik alkalommal született törpevíziló, a 2011-ben és a 2015-ben született utódok már egy másik állatkertben élnek.

Biácsi Alexandra állatorvos vizsgálja a Nyíregyházi Állatpark új, kéthetes törpevízilovát (Choeropsis liberiensis) MTI Fotó: Balázs AttilaBiácsi Alexandra állatorvos vizsgálja a Nyíregyházi Állatpark új, kéthetes törpevízilovát (Choeropsis liberiensis) MTI Fotó: Balázs Attila

A 18 éves, Broutille-nak keresztelt anyaállat naponta négy-öt alkalommal szoptatja a 190 nap után világra jött kicsinyét, aki 2-4 hónapos korában kezd el szilárd táplálékot fogyasztani, ami szénából, zöldség- és gyümölcsfélékből áll majd.

A faj a nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) kisméretű rokona, Nyugat-Afrika esőerdeiben és mocsaraiban őshonos. Míg a nílusi vízilovat már az ókorban is ismerték, a törpevíziló az egyik legkésőbb, a 19. század végén felfedezett nagytestű emlősfaj. Ennek az az oka, hogy rejtett életmódot folytató, félénk állat és a fehér ember által nem járt nyugat-afrikai esőerdők mélyén él.

A természetben a hímek és a nőstények csak ritkán találkoznak egymással, a hímek három, míg a nőstények 3-5 évesen válnak ivaréretté, valamint 31 éves korukig fogamzóképesek. Születésük után a kis vízilovakat néhány napig elfektetik, elrejtik az anyák, akkor is ott maradnak, ha az anyjuk otthagyja őket.

Az utódok 4-6 hetes korukban tanulnak meg úszni, hat hónapos korukig az anyjukkal maradnak. Az első hónapokban a borjak akár napi negyed kilogrammot is gyarapodhatnak.

Napjainkban alig kétezer egyed él a természetben, az állatfajt élőhelyeinek csökkenése és a vadászat egyaránt veszélyezteti. A világ állatkertjeiben kevesebb mint kétszáz egyedet tartanak számon, melyből százhúsz Európában él.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A nyári bioritmus változása – Miért ébredünk másképp nyáron?

Nyáron sokan tapasztalják, hogy valami megváltozik bennük. Reggel könnyebben nyílik ki a szemünk, kevésbé érezzük nehéznek a felkelést, és napközben is más ritmusban működünk. Mintha a szervezetünk alkalmazkodna a nyárhoz: a hosszabb nappalokhoz, a több fényhez és a természet lassan változó üteméhez. Ugyanakkor nem mindenki éli meg ezt pozitívan. Vannak, akik energikusabbnak érzik magukat, míg mások nehezebben alszanak el, fáradtabbak vagy nyugtalanabbak lesznek a nagy melegben.

A franciák kedvenc almás péksütije

A francia pékségek kirakataiban nehéz úgy végigsétálni, hogy ne akadjon meg a szemünk a vajillatú, aranybarnára sült finomságokon. A croissant és a pain au chocolat mellett azonban van egy kevésbé látványos, mégis rendkívül népszerű klasszikus: a chausson aux pommes, vagyis a francia almás papucs.

Nem elég sétálni és súlyzózni az erős csontokért – a foci és a kézilabda többet segíthet

A csontok egészsége szempontjából elsősorban nem az számít, mennyit sportolunk, hanem az, hogy mennyire mozgunk intenzíven – erre a következtetésre jutottak a Semmelweis Egyetem kutatói. A Sports Medicine – Open folyóiratban megjelent elemzésük szerint a csontképződést leginkább azok a mozgásformák serkentették, amelyek robbanékony mozdulatokat, gyors irányváltásokat és fordulásokat igényelnek. Az eredmények hozzájárulhatnak a csontok egészségét megőrző és a csontritkulást megelőző mozgásprogramok hatékonyabb kialakításához.